Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
Győr, Jaurinum, Raab, a Rábának a Dunával összve folyása mellett, szép helyen és szépen épültt. Sz. k. város 12000—13000 lakossal, és sok ékességekkel. Az itt öszve folyó Kis-Duna, Rábtza és Rába, és a Buda és Béts között lévő ország út mellett való fekvése eleven kereskedést és a pénznek sebes és bő folyását nemzi. (Volt gabonakereskedő, aki mázsa ezüsttel (argenteriával) rendelkezett.) Már a Rómaiaknak is annyira tetszett a tályéka, hogy itt Arabona városát építenék. Nem régen még erősség volt, de már itt is látni nyomait Bonaparte Napoleon itt létének, a ki megszabadította immár a Győrieket a háborúnak és ostromlásnak veszedelmeitől. Sat. Sat 1820-ban kezdték a győriek a régi várfalaknak lebontását, de ez a munka olyan lassan haladt előre, hogy a kis Blumentritt Franci még igen sokat látott a régi dicsőségből. A k's fiú szerelmes volt a régi várkapukba, ezek népesítették be képzeletét is olyan romantikus hősökkel, akiket később regényeiben szerepeltetett. Győr akkor még nem volt gyárváros, erdőségeit és a folyók partját még nem sivatagosították el, az ipar szent nevében, folyóvizeit még nem szabályozták. A folyók még úgy folytak, ahogy nekik jól esett; tele voltak hallal, hisz Fényes Elek szerint a „Kis-Duna olyan halbő, hogy még Pozsonyt is innen tartják el hallal". Győr környéke szép volt, dús erdők szegélyezték a folyókat. „Fő kereskedő város, hol mintegy 400 hajók kötnek ki esztendőnként, különféle termékekkel megrakva." (írja Fényes Elek 1836-ban.) 3 ) Győr a burcsellások, sertéskereskedők, a görög üzletemberek, a halászok Eldorádója. Ebben a városban élte le ifjúkorát Virághalmi. Első regénye „A fegyverkovács" megjelent először a Győri Közlönyben 1858-ban folytatásokban, majd könyvalakban Győrött, Sauerwein Gézánál. 4 ) Színpadra alkalmazva előadta Hegedűs Lajos társulata 1859. március 16-án. Az első fejezetek — a regény nagy része — Győrött játszódnak le. 1686-ban kezdődik a történet, amikor Lotharingiai Károly seregével Győrön át Buda felszabadítására indul. Endreffy Menyhért, a győriek fiatal fegyverkovácsa irigyelve nézi a szép magyar leventéket. — Virághalmi, mint írja, látta és ismerte még a Karmelitabástyát és mellette azt a sötét kovácsműhelyt is, amelyben hajdanán az ő hőse törökvágó pengéket készített magyar daliák számára. — Endreffy huszárnak áll be a Petneházy csapa3 ) Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja. 1836. (110. 1. és 104—116. 1.) 4 ) A fegyverkovács. Győri Közlöny. 1858. évf. 52—65., 67., 71—101. szám. Könyvalakban: Virághalmi Ferenc, A fegyverkovács. Regény. Nyomatta: Sauerwein Géza. 1859. 105. lap.
