Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Markó Árpád: Dunántúl szerepe II. Rákóczi Ferenc háborújában

és fölényes szellemi vértezettél biró, ragyogó humorú előadó fejtegette gondolatait a magyar közönség irodalompártolásáról. 1934 február 25-iki nagygyűlésünkön remekbeillő megemlékezést mondott Kisfaludy Sándorról. Következő év december 29-én pedig ismét a Petőfi Társaság vándorgyűlése keretében beszélt Körünkben az igazi irodalom lényegéről. Körünknek tiszteleti tagja volt. A tiszteleti tag megjelölés az ő személyére vonatkoztatva, teljesen fedi azokat az érzelmeket, amelyeket mindnyájan Császár Elemér szelleme és irodalomtörténeti, örökbecsű munkássága iránt éreztünk. Valóban tiszteltük őt mindnyájan, kivétel nélkül, meghajoltunk egyéniségének varázsa, nagy irodalomörténettudósi elhivatottsága és művészi írói készsége előtt. Császár Elemérben mindenki a nagy tudóst, az irodalomtörténet hivatott, vezető egyéniségét tisztelte. De talán kevesen tudták róla azt, hogy a nagy, komoly tudás mögött milyen sok, mély és szép emberi érzés lakozott. Amikor néhány évvel ezelőtt 60. születésnapján egy újságíró megkérdezte, hogy milyen kitüntetések tulajdonosa, és azok közül melyiket tartja legtöbbre, így válaszolt: „Megkaptam a Corvin-koszorút, a Kisfaludy Társaság Greguss érmét, a Petőfi Társaság nagydíját, tiszteleti tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémiának, a boroszlói egyetem tanácsának és még néhány irodalmi társaságnak. De ezen felül van nyolc unokám. Ez mindennél többet ér!" Ügy érzem, hogy Császár Elemér emberi értékének megítélésénél ez a gyöngéd mondása, mindennél többet ér. A Győri Kisfaludy Kör mindig büszke lesz arra, hogy Császár Elemér tagjai közé tartozott és emlékét soha nem múló kegyelettel és tisztelettel fogja megőrizni. Egy háborúban a hadviselés sok tényezője és feltétele között elsőrangú szerepet játszik a hadszíntér geostratégiai jelentősége. Ha ezt az általános érvényű megállapítást II. Rákóczi Ferenc 8 évig tartó háborújára vonatkoztatjuk, akkor arra a meggyőződésre jutunk, hogy a Felvidéket leszámítva, a Dunántúl területe volt a legnagyobb jelentőségű a kuruc felkelés hadműveleteinek lefolyására. A Dunántúl a felkelés második évétől, 1704-től kezdve sok nagy hadműveletnek alapterülete volt, különösen amikor előtérben forgott annak lehetősége, hogy Rákóczi seregei csatlakozhatnak a nyugati hadszíntéren harcoló franciabajor szövetségeseikhez. Ezenfelül pedig a Dunántúl földje volt ar Alsó-Ausztriába és stájer földre vezetett kuruc betörések kiindulási pontja. Győr városának a kuruc felkelés háborújában nem volt különösebb jelentősége, mert városunk az egész felkelés alatt a császári csapatoktól erősen őrzött hely volt, amelyet a kurucok nem tudtak elfoglalni. Csupán egyszer próbálta meg ezt