Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Markó Árpád: Dunántúl szerepe II. Rákóczi Ferenc háborújában

Bottyán János. De ha Győr városa nem is emelkedett hadászati vagy harcászati jelentőségre, bizonyos okból mégis fontos szerepet töltött be. A város volt ugyanis az állandó fogolykicserélő bizottságnak, az úgynevezett „cartella commissio"-nak székhelye. Ennek vezetője Szluha Ferenc érsekújvári prefektus, helyettesével Sugó György főszállásmesterrel együtt intézte a hadifoglyok kicserélésének ügyeit és tárgyalt itt Győrben a császári biztosokkal. A kuruc háború egy gyászos jelenete is itt játszódott le a győri piacon, amikor Heister parancsára 5 kuruc tisztet végeztek ki, köztük a dunántúli Fodor János brigadérost és az állítólag győri származású Bolfort (Wohlfarth) János ezredest. # * • Terítsük lelki szemeink elé a Dunántúl térképét és kövessük azon nagy vonásokban a kuruc hadak útját. Rákóczi Ferenc csak a felkelés második évében, 1704 elején tudta hadműveleteit a dunántúli területre átvinni. Ebben az időben Magyarország területén csak Pozsonyban és Budán vezetett hajóhíd a Dunán keresztül, mind a két város pedig állandóan a császáriak kezében volt. A kuruc seregnek nem volt hadihídfelszerelése, vagy csapatok átszállítására alkalmas hajóraja. Be kellett tehát várni az időt, amíg az átkelés ezek nélkül is lehetségessé válik. Károlyi Sándor báró tábornagy 1704 január 11-én Győr mellett átkelt seregével a befagyott Dunán s a következő napon már Pápa alá érkezett. A Dunántúl lakossága kitörő lelkesedéssel fogadta Rákóczi hadait és tömegesen jelentkezett zászlaja alá. A gyorsan végrehajtott előnyomulás következtében Sopront és néhány erősebb várkastélyt kivéve, alig pár hónap alatt az egész Dunántúl Rákóczi fennhatósága alá került. De Károlyi gyors sikerében elbizakodva, a hadműveleteket felületesen vezette, úgyhogy a császári hadak főparancsnokává kinevezett Heister Siegbert gróf tábornagy, — Pálffy János gróf altábornagy, horvát bán segítségével onnan rövid idő múlva kiszorította. Rákóczi nagy súlyt vetett a Dunántúl birtokára. Ezért 1704. tavaszán személyesen akart Kalocsa vidékéről a Dunántúlra bevonulni. De csapatainak vonakodása miatt erről a tervéről lemondott és dunaordasi táborából egy seregcsoporttal a délvidéki rácok megfékezésére elvonult. A Dunántúl visszaszerzését Forgách Simon gróf tábornagyra bízta. Mindaddig, amíg Forgách seregével a nyár elején a Dunántúlra bevonulhatott, a Károlyi kiszorítása után ebben az országrészben visszamaradt kuruc felkelő csoportok állandó harcokat vívtak a dunántúli császári helyőrségekkel. Leghevesebb harc április első napjaiban Szigetvár falai alatt dúlt. A várat a kurucok szorosan körülzárták. A végszükségbe jutott várőrségnek csak nagy nehézségek árán sikerült a kívülről kapott segítséggel áttörni az ostromzárat. Heister tábornagy,