Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Jenei Ferenc: Énekek Gyűjteménye I.

ismerkednek meg egymással. Az egykori zárda romjainál, Boldog Margit szenttéalakulásának színhelyén meséli el az ifjú a fiatal leánynak a magyar középkor hősnőjének történetét és míg az evilági gondolkodású Margaret eleinte megütközéssel és ellenszenvvel, majd egyre növekvő csodálattal figyeli a szent leány sorsának alakulását és eljut a szerzetesi életeszmény megértéséhez, az ifjú pár szívében az Isten gondolata szerint való földi szerelem is kivirágzik és Gazdag Ferenc a lelkileg átalakult Margaretben megtalálja méltó élettársát. Harsányi műve tehát egy társadalmi és egy történeti regény ötletes egybefonódása. Ez a kettősség szükségképen megosztja az olvasó figyelmét és az író leleményességén múlik, hogy az érdek egysége mégis biztosítva van az Égi és föld szerelemben, amely vonzó és kellemes olvasmány. Egész fenségében érezteti velünk a szent királyleány életeszményének, nemzetéért vállalt önfeláldozásának halhatatlan értékét, de a másik életformának, a tiszta szerelemből fakadó keresztény házasságnak szépségét is fennen hirdeti. Ez a kettős alapeszme érdekes és fordulatos cselekvény során bontakozik ki a regényből. Harsányi hivatott elbeszélő; természetes könnyedséggel szövi a mesét és ébren tudja tartani az olvasó képzeletét. Nem mélyed ugyan bele részletesebb korrajzba és alakjait sem túlságosan egyéníti, de típusokban elgondolt hőseit elevenen rajzolja elénk és hatásosan állítja szembe a középkor világát korunk szellemével. A jó film mozgalmasságával pergő mese az írónak festői elemekben bővelkedő stílusával párosulva, különösen a női olvasóközönség körében számíthat megérdemelt sikerre. Dr. Bánhegyi Jób. VITNYÉDI N. ISTVÁN: A FÖTANÍTÓ ÜR. Regény. Budapest. A Szent István Társulat kiadása. Neves papköltőnknek, Vitnyédi Németh Istvánnak első regénye. Élményből született, a szerző egész lelkét beleadta. Azért lett annyira üde, harmatos, költői írás belőle. Forrásai: a költő gyermekkora egy izig-vérig magyar rábaközi faluban, ahol áldott lelkű szülők nevelték és egy ércszoborba kívánkozó tanító jósága keltette fel benne a magasabbrendű életre való hivatottság vágyát. Bogár Béla főtanító úr! Sok ezer névtelen kollégáddal együtt de sokáig kellett várnod, hogy irodalmunk számára felfedezzenek... Hogy lélekalakító, nemzetnevelő munkádat méltányolják és kincses szíved gazdagságáról regényt írjanak... Hogy a világ elé vigyék azt, amivel szerény és igénytelen egyéniséged sohasem szokott hivalkodni! Vitnyédi N. István, a hálás tanítvány, nem tudta elhallgatni, amit szívében érzett: költői emléket emelt neked és ezernyi névtelen társadnak és a kritikus nem tehet egyebet, mint hogy igazat ad a szerzőnek, bármennyire tiltakoznék még haló porában is Bogár Béla szerénysége az ilyen kiszerkesztés ellen. Bogár Béla főtanító úr korán letört, viráglelkű hitvese mellett egyenrangú hősök a Kuti Jánosok és Csányi Ágnesek is, akiknek életközösségéből a nemzetfenntartó földjükbe szerelmes gyermekeken és unokákon kivül magasabb életformába feltörő sarjak is származnak, hogy felfrissítsék és utánpótlással lássák el a társadalom vezető rétegeit. Vitnyédi N. István ismeri ezeket az embereket, hősöknek látja őket és mi elhisszük neki, hogy valóban azok. Még ha a létért, a családjukért, otthonukért és falujukért végzett áldozatos munkájuk, hitük és jóságuk mellett gyarlóságok és fogyatkozások is vegyülnek életükbe. Sorsuk, ahogy a regényben elénk tárul, a kisemberek életsorsa; jellemüket e lelkület teszi naggyá. Bogár Béláét a krisztusi életérzéssel felfogott nevelői hivatás, Kuti Jánosét a családfő és gerinces férfi önérzete, helytállása és megalkuvást nem ismerő becsületessége, Csányi Ágnesét a mindennapi önfeláldozást vállaló hitvesi és anyai szeretet. A falu néhány évtized óta divatos téma, szépírók, tudós és műkedvelő falukutatók számára egyaránt. Vitnyédi N. István a faluból nőtt ki, neki a nép élete, problematikája a szülőföldet, családot, otthont, hitet, templo-