Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

SZEMLE - Könyvszemle I. (Bánhegyi Jób, Jenéi Ferenc, Lám Frigyes, Somogyi Antal, Szabady Béla, Szólás Rezső)

mot, temetőt, aranykalászos búzatáblákat, virágos mezőket jelenti: életet, amellyel vérségi és lelki közösségben van és amely soha többé nem engedi el magától. Nem szorul Gárdonyira, sem Móricz Zsigmondra, Szabó Dezsőre és naturalista követőikre, hogy ezt a sajátos világot láttatni tudja velünk: a fény mellett az árnyékot is ismeri ábrázolásában, idealizmusa egészséges realizmussal párosul. Regényének vannak ugyan szerkezeti és technikai fogyatkozásai, de ezekért kárpótlást nyújt néhány felejthetetlenül megkapó jelenség: idillekkel és tragikus képekkel, amelyekben a legtisztább líra vegyül megrázó erejű pátosszal. Nyelvének zamata külön élmény és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy sajnáljuk, amikor le kell tennünk ezt a könyvet és el kell búcsúznunk Bogár Béla főtanító úr és Kuti János megdicsőült alakjától. Dr. Bánhegyi Jób. KARÁCSONYI SÁNDOR: PÉR KÖZSÉG ÉS PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE. Győr, 1941. A hívei között élő és csendben munkálkodó plébános egyik hasznos és szép időtöltése községe történeti múltjának feltárása. Éveken át tartó munkával, jeles hozzáértéssel és tudással ezt az önkéntes feladatot végezte el szerzőnk, midőn a győrmegyei Pér község és plébánia helytörténetét összeállította. Műve belekapcsolódik a Győregyházmegye történelmét feldolgozó nagy vállalkozásba. Az értékes és terjedelmes mű észrevehető segítség a tudományos monográfia szerkesztőinek. Nem szórványos adatokkal szolgál, hanem kutatásokra támaszkodó, sokszínű történelmi képben állítja elénk községét és annak közvetlen környékét. A könyv olvasásakor szinte benneélünk a községben, melyet a törökvilág után a pusztulás romjaiból a püspökföldesurak népszeretete, gazdasági érzéke támaszt fel és vezet a korszellemet jellemző ütemben az önállóság felé, majd segít a továbbfejlődés és a szociális igazság elvei szerint kívánt jólét útjára. Látjuk az újra benépesedő falu lassú kibontakozását, gazdasági, közigazgatási, társadalmi, gazdasági és művelődési berendezkedésének fokozatos kialakulását, sőt megfigyelhetjük egyes őscsaládok elterebélyesedését. A falufejlődés folyamata mindig megtartja természetes összefüggését a nemzet életével. Céltudatosan csoportosítja anyagát, teljes felkészültséggel dolgozik, de előadásában nem lesz akadémikussá. Ügy ír, hogy falujának lakosai is magyarázat nélkül megérthessék és mindvégig érdeklődéssel olvashassák. A politikai község történetétől elválasztja a plébániáét, de nem különíti el a péri nép történetétől, mert a plébániatörténet keretében bemutatja a nép részvételét a plébánia mindig bővülő életében és a plébániából kiinduló művelődési intézmények létesítésében, áldozatos fenntartásában. Az anyagi, szellemi és lelki művelődés együttes képe megvilágítja azt a biztos alapot, melyen Pér mai élete nyugszik. Igen üdvös volna, ha a jó példát mások is megszívlelnék és az ilyen irányú és lelkiségű falukutatással előmozdítanák a győrmegyei helytörténet szintézisét. Dr. Szabady Béla. A KIR. MAGY. EGYETEMI NYOMDA KÖNYVEI. BOGNÁR CECIL: MI ÉS MÁSOK. Mindenkinek van egy elválhatatlan örök társa, aki végigkíséri az életen a bölcsőtől a sírig: saját maga. Mégis mennyire ismeretlen marad ez a kísérői. Soha egy pillanatra sem szakadhatunk el önmagunktól és egy hosszú élet sem elég, hogy igazán megismerjük magunkat. Az ember nem ismeri jól sem a testét, sem a lelkét. Ha valamit nagyon alaposan ismerünk, arra azt szokás mondani: úgy ismerem mint a tenyeremet. Nos az ember ezt sem mondhatja, mert tulajdonképen saját tenyerét sem ismeri. Pedig ez testének az a része, melyet valóban legtöbbször lát. A lélektan tudománya legutóbbi néhány évtizedben igen nagyot haladt. Ez a haladás közelebb vitte az élethez. Most már nemcsak egyes elszigetelt, mesterségesen előállított lelki jelenségeket tud vizsgálni, hanem az összetett, a való életben szereplő folyamatokat is. Bognár Cecil, hazánk egyet-