Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Jenei Ferenc: Énekek Gyűjteménye I.

CK&tty i) szemle. VALLÓ ISTVÁN: GYŐRI KÉPESKÖNYV. Officina-kiadás. „Ez írás nem a győriekhez szól, hanem azokhoz, akik előtt ismeretlen a város" — írja félig-meddig mentegetőzve a szerző. Én elsősorban a győrieknek ajánlom. Mert bár jelentek meg nagyobb igényű írások Győrről, történetéről és emlékeiről, de talán egy sem alkalmas ennek az ősi városnak megszerettetésére annyira, mint ez az igénytelennek látszó könyvecske. Az van benne elmondva, amit minden győri polgárnak tudnia és minden győri diáknak megtanulnia kell. Még pedig oly művészettel, hogy aki elkezdi olvasni, nem tudja letenni, még végére nem ért. Nagyon szerencsés ötlet volt a szerzőtől, hogy nem fotográfiákkal, hanem művészi rajzokkal illusztrálta könyvét. Amint ő maga gyönyörködtető könnyedséggel, szinte játszva fűzi koszorúba a tudnivalókat, Csánky Dénes akverelljei, Pfannl Egon és Weichinger Károly rajzai a régi szépségek meglátására nyitogatják a szemet. Az élet ugyan már rég nem igazodik romantikus hangulatok után s a győri polgár gondolkozását a józanság jellemzi és teszi értékessé, mégis, hogy elődeinek művét méltóképen folytatni tudja, szeretnie kell, amit azok alkottak, s a mult ismeretéből kell a jövő építésére erősítenie öntudatát. Valló István üde virágcsokorhoz hasonlíható kis könyvével akaratlanul is vallomást tett arról, mint gondolkozik a városról, melyet szolgál, s hogy mennyire együtt érez annak sorsával. Ezért tudott róla ily szép könyvet írni. Dr. Somogyi Antal. HARSÁNYI LAJOS: ÉGI ÉS FÖLDI SZERELEM. Regény. Budapest. A Szent István Társulat kiadása, Árpádházi Boldog Margit eszményi alakja a róla készült középkori legenda óta gyakran foglalkoztatta a magyar írók és költők képzeletét. Modern irodalmunkban Gárdonyi Géza az Isten rabjai című történeti regényében, Tarczai György Szent Margit legendás könyvében és Kodolányi János Boldog Margitjában nyert legjelentősebb költői feldolgozást a szentéletű királyleány áldozatos hivatása. Ahány szerző, annyiféle felfogás és értékelés; Gárdonyi regényének kétségtelenül sok szépségére homályt vet az a bántó gondolata, hogy hőseinek a mai ember előtt érthetetlen aszkézise téves életiránynak áldozott; Tarczai Györgyben a tudós kutató erősebb, mint a szépíró, Kodolányi János pedig helyenkint rikító naturalista színezéssel zavarja egyébként sok tekintetben megkapó erejű, lélektani és történeti igazságra törekvő ábrázolásának összhangját. Harsányi Lajos, a modern magyar katolikus szellemű líra büszkesége és az Árpádházi szentek életregény-írója Lovas Elemérnek, a Boldog Margithoz fűződő történeti problémák legalaposabb ismerőjének eredményeire támaszkodva és a szerzetes-eszmény tökéletes megértésének birtokában alkotta meg a legújabb Boldog Margit-regényt. Ábrázolásának szépiróelődeivel szemben azzal biztosít újszerű jelleget, hogy egy mai szerelmi történet keretébe foglalja bele a hétszázéves égi szerelemnek földi szenvedésekben és mennyei vigasztalásokban gazdag mozzanatait. Mai hősei, Margaret, az elkényeztetett, előkelő angol leány és az Emericana szellemében nevelkedett magyar fiatalember, Gazdag Ferenc. A Margitszigeten