Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Gallus Sándor: A Győri Városi Múzeum 1941. évi koroncói ásatása

Az 1941. évi ásatás legfontosabb feladata egy háládatlan, de elkerülhetetlen munka elvégzése volt, mégpedig a kultúrarétegek kiterjedésének körülhatárolása. A kutatóárkokból kiderült, hogy az őskori telepnyomok mindenütt elkerülték a mai, 451-es magassági ponttal jelzett homokdombot. A dombot futóhomok jelzi. Amerre a homokdomb lábánál megjelenik a sötét, humusszal kevert homok, ugyanott megtalálhatók a különböző lakótelepek nyomai is. A homokdomb egyes helyein a régi mezolitikus felszín egyezik a mai felszínnel, mert a homok felszínén a mezolitikus kőeszközök elég nagy számban szedhetők össze. Természetesen nagy számban található a homokban a legkülönbözőbb korok szórványos cserepe is, de lakónyomok itten nincsenek, a cserépleletek közvetlen a felszín alatt, már meg is szűnnek. A domb tetején humuszos homok van, de lakónyomokat, elszórt cserepek kivételével, itt sem találtam. A domb teteje felé, a kutatóárok a régi humusz és a futóhomok rétegeződését mutatja, de egy méternél mélyebben már semmiféle kultúrnyomra nem akadtam. A továbbiakban most rátérünk az ásatás leleteinek ismertetésére. A dombon valamikor szöllőművelés volt. Valószínűen idetartozik egy újkori kunyhó földbeásott nyoma is. Mezolitikum, Az idei ásatás érdekes eredménye a mezolitikus réteg megtalálása. A réteget a D terület ásatása közben fedeztük fel. A mezolitikum az ugyanitt észlelt neolitikus réteg járófelülete volt. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a két réteg érintkezési vonalán, tehát a neolitikum legalján és a mezolitikum tetején a leletek keveredtek. A mezolitikum legtetején talált apró cserepek tehát a neolitikumból származnak és nem nevezhetők mezolitikus keramikának, egyébként is teljesen egyeztek a neolitikus réteg törmelékével. Avval is számolnunk kell, hogy az apró cserepeket az állatok is mélyebbre túrhatták, mint ahogy azt sok esetben megállapíthattam. A neolitikum a mai felszín alatt cca 1.70—2 m-ig terjed. A mezolitikum közvetlen alatta következik, vastagságát nem derítettem fel, tekintettel arra, hogy a réteg a feltárt helyeken csak szórványos leleteket adott. A neolitikum a humuszos homok legalsó részében foglalt helyet. A mezolitikum a tiszta vöröses homok legfelső részében kezdődött, amelyet állatfúrások helyenként megkevertek. Az egyes árkokban nyert metszetek tanúsága szerint a vörös homok és a rátelepülő humuszos rétegek diszkordánsak, vagyis nem települnek párhuzamosan egymás fölé. így a mezolitikus felszín a homokdomb irányában, mint már említettük, a mai felszínre bukkan, míg a humuszos rétegek elvesznek. Ugyancsak emelkedik a vörös homok nyugati irányban is. A Bábotán, mind a rétegből származó, mind a felszínen összeszedett leletek a mezolitikumban tovább élő magdalenlenkultúra emlékei. Nagy általánosságban a fejlettebb, nagyobb pengék és a geometrikus tardenoisien formák hiánya jellemzik a leletcsoportot. Minden valószínűség szerint ugyancsak a mezolitikus magdalenienbe kell sorolnunk Koroncó határában a Csukásl tag leleteit is. A típusok között igen jellegzetes a kisalakú, orrszerűen kiképzett magasvakaró. Geometrikus formákra nem akadtunk. A leletek a felszínről származnak.