Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
ADATTÁR - Gallus Sándor: A Győri Városi Múzeum 1941. évi koroncói ásatása
A határjárás és a próbaásatások során megtaláltuk a koroncói mezolitikus tardenoisien egy lelőhelyét is. A leletek a Fövenyes rétek-né\ húzott próbaárokból kerültek elő, a felszíni, tiszta homok legfelső 40 centiméteréből. A felszínen is gyűjtöttünk anyagot. Jellemző a korcs pengeformák és a geometrikus alakok megjelenése. Az idei ásatás eszköztípusaival külön cikkben fogunk foglalkozni. Neolitikum* A neolitikus rétegről az előbbiekben már említést tettünk. Az ásatás csak szórványcserepeket eredményezett. Az 1939. évi ásatás neolitikus leletei mutatják, hogy a neolitikus réteg elég nagy kiterjedésű. A régebbi ásatással szemben ki kell emelnünk a háziállatcsontok bőségét. A cserepek a szalagdíszes kultúrkörhöz tartoznak. Bronzkor. Az 1939-es ásatás folyamán szórványosan néhány korabronzkori cserepet, és az úgynevezett „Litzenkeramik" edénytöredékeit találtuk meg a D területen. 4 ) Teljesen hasonló töredékeket találtunk a C terület 1939-es, legnyugatibb, széles kutatóárkának déli szegletében. Az 1941. évi ásatás a C területen érintett nagyobb hulladékréteget a C terület ezidőszerinti legdélibb kis kutatóárkának teljes hosszában szintén felfedte. A C terület két kutatóárka közti területen tehát a bronzkor még kiásatlan, érdekes leleteivel kell számolnunk. Mithay a rendelkezésére álló néhány cserépdarabot a „kisapostagi kultúrába" sorozta. Ez azonban valószínűen tévedés. Az 1941-es ásatás bőséges anyaga lehetővé teszi számunkra, hogy a leleteket nagy valószínűséggel a Patay által leírt „gátai kultúrával'' azonosítsuk. Patay a gátai kultúra leírásánál felteszi, hogy a Dunántúlon Litzenkeramikkal együtt lép fel. 5 ) A koroncói „gátai" rétegben szintúgy megtaláltuk a többi cseréppel elkeveredve a tipikus „Litzenkeramik"-díszű edények törmelékeit. A kutatóárkokkal érintett területen a cserepek vastag hulladékréteget alkottak, állatcsontokkal és csonteszközökkel együtt. A hulladékréteg teljesen homogén, ezen a területen véletlenül nem bolygatták meg a későbbi időkben a földet. (Nem messze tőle már egy lauzitzi lakóház van, ahol a „gátai" típusú cserepeket már csak szórványosan találtuk. Mithay monográfia, 7. o.) Tekintettel arra, hogy a „gátai kultúra" telephelyei ritkák, a legnagyobb érdeklődéssel tekintünk az ásatások folytatása elé, annál is inkább, mert a hulladékrétegen kívül egyelőre egyéb telepnyomok még nem kerültek elő. A leleteket külön kis cikk keretében szándékozom ismertetni. A D területen, mint már a bevezetésben is említettem, főleg a lauzitzi réteg rétegtani viszonyainak megfigyelésével foglalkoztam. Az 1941-es ásatás által érintett területrész őskori rétege a római gazdasági épület miatt 4 ) Mithay monográfia, 7. o. Litzenkeramik: III. t. 10, IV. t. 1. 5 ) Patay Pál, Korai bronzkori kultúrák Magyarországon, Dissertationes Pannonicae, Ser. II., No 13. 71—79. o.
