Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez IV.
A XVII. század vége felé a magánházak keretét átlépő sörfőzéssel találkozunk. A profuntmesternek 1688-ban Szigetben sörfőző háza volt, mely után 13 frt. adót fizetett, ami az akkori időben tetemes adóterhet jelentett, tehát a sörfőző üzemnek is jelentékenyebbnek kellett lennie. 249 ) Ugyancsak Szigetben Stadler Györgynek is volt 1688—9-ben kisebb sörfőző, háza, mely után 5 frt. adót fizetett. 250 ) A katonaság a földesúr megkérdezése nélkül Újvárosban is épített sörházat, mely után Fekete Bertalan sörfőző 6 ft. adót fizetett. 251 ) A káptalan földesúri jogára való hivatkozással magának követeli vissza e házat, amit a katonaság a legutóbbi Széchenyi-féle egyesség 11. pontjában meg is ígért, — de még nem teljesített. 252 ) Részletesebb adatokat nem szolgáltatnak okmányaink ez iparág fejlődésére vonatkozólag a XVI. és XVII. századból; — de tudjuk, hogy a XVIII. században már jelentékeny fejlődést mutat. 2. Páiinkaégetők. A szeszfőző-pálinkaégető ipar meghonosodását és kifejlődését megokolttá tette Győrnek borvidéke. A városi polgárság is, a katonaság is több korcsmát tartott fenn Győrött, melyekben a szeszes italnak, pálinkának jó keleté volt. 1604-ben azok között a polgárok között, kik már a török világ előtt is győri lakosok voltak, találjuk Knabecz Hans égettborkészítő németet. Tehát a XVI. század végén már volt Győrnek pálinkaégető ipara. (Győri kápt. m. Ívtár: 20. T. 3084—3085. sz.) Maga a város rendezett be borégető üzemet. A berendezés igen kezdetleges: valami főzőüstön vagy fazekakon kívül még szűrőkészüléke is volt a műhelynek. 1600-ban találkozunk először okmányainkban valami német származású égetett bor destillálóval. 253 ) 1606-ben Pfeisz Keresztély a város „égetett borosa", vagyis szeszfőzője, akitől a város esküt vett ki arra nézve, hogy „igazán eljár a borégetésben az ő igaz hite szerint, és az égetett bort, melyet apránként árul, azt magán való ládácskákban hagyja és igazán előadja. Legényt is tartson, kinek az közönségesből (közösből) legyen fizetése, de étel mind az magáé, mind az legényé az magáébői legyen. Ezen kívül valami nyereség leszen, két része a városé, egy része a magáé legyen. A magyar borseprőért 140 dénár, a német borseprőért 1 ft. jár." 254 ) M8 ) Győrvárosi Ívtár: 1688—9. évi adólajstrom. «•) U. o. -' 5l ) U. o. 1690. adólajstrom. 25ä ) Győr kápt. m. Ívtár: 15. T. 2512. sz. *») U. o. hit. h. Ívtár: VI. felv. jk. 94. 1. • M ) Győrvárosi Ívtár: 1604. 1606. évek tan. jk. 39. 1. 48. sz. Végezték: Kapra István bíró, Zöch Gergely, Dallos Pál, Szabó István, Lemberger György, Pesti Imre, György deák, Dallos Gergely, Chiat Simon, Pajzs gyártó Pál, Borbély Miklós, Kos János, Roll Gergely, András Deák.
