Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez IV.

Ez okmány szerint a városi szeszfőző seprüpálinkát készített. Különbséget tettek á magyar vidék és német vidék borseprüje között, a magyart többre értékelték. Nem tudjuk azonban megállapítani, hogy a német bort, vagy seprűt mely vidékről hozták Győrré. ' 1608-ban számadást tartott a város az égetet borossal, vagyis szeszfőzővel; megállapította, hogy 565 akó seprűből 50 akó égetett bort készített a szeszfőző, amiből 19

3

/4 akót kimért, a városnak 30V4 akója maradt. Akója 12 ftot ér.

255

) Az 1617, évi telekkönyv a háztulajdonosok között Rabicz Gergely városi pálinkaégetőt sorolja fel. 1620-ban Krausz Tóbiást fogadta fel a város égetett borosságrá, vagyis szeszfőzésre, kivel szerződést is kötött, melynek érdekes pontjai a következők: Először. Hogyha valami haszon leend, két része a Városé legyen, harmad része övé Tóbiásé legyen. De ilyen conditióval, hogy elsőben kezest vészen, annak utánna mind maga, mind felesége megesküdjenek, hogy mindenben igazak lesznek és igazán mindeneket előadnak. Annak utána magukat ahhoz tartsák, hogy az kitől mi seprőt hoznak, azokat szorgalmatosan írassák és írják. Másodszor: Az mi ez égett borhoz illendő szerszámot, úgymint fát. vízhordást, szolgának való fizetést és egyéb aprólékot illeti, efféléket az közönségesből költsön, hogy harmada őrá, 2 része a városra essék. Harmadszor: Az mi az rossz fazekak dolgát illeti, melyek be vannak rakva az falakban, ahhoz semmi köze nincsen, és jövendőben is abból ne kívánjon, se ki ne vehessen, mert az a városé. Negyedszer: az közönséges fát az maga szükségére ne költse, hanem külön vegyen fát magának; mindazonáltal mivelhogy téli időben az égett bornak hordásáért meleg ház kívántatik, arra való segédségére minden esztendőnkint két szekér fával segíti meg az város a magáéból. Ugyancsak újonnan végezett Bíró Uram és az város úgy, hogy az égettboros tartozzék az magáéból 5 szekér fát venni segítségért.

256

) Ez a szerződés ád némi tájékoztatást a pálinkaégető ház kezdetleges berendezéséről. 1633—1636. években Pendler Kristóf volt a város égett borosa, aki a maga részét kiárusította, a város részét pedig természetben adta ki az égetett borból — seprüpálinkából. A város tiszta nyeresége 1633-ban 3 akó égetett bor volt.

257

) Valószínű, hogy a város a maga részét a városházán be255

) U. o. 1608—1624. évek tan. jk. 10. 1. 1608. szept. 5. ***\ Városi Ívtár: 1614— évek tan. jk. 315. 1. 221. sz. 1620. jan. *») U. a. 1631—1647. évek tan. jk.