Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Bedy Vince: Adalékok a győri ipar történetéhez IV.
Ugyanezt a céhlevelet Draskovich György püspök 1649-beii, Püsky János püspök 1651-ben, Széchenyi György püspök 1659ben, majd később Kolloníts Lipót püspök —, továbbá Gonzaga Alajos gr., Montecuccoli Rajmond gr., Hermann badeni herceg győri főkapitány is megerősítette. 234 ) 7. Halászok. A sok vízzel körülvett Győrben külön iparágat alkotott a halászat is. Mivel a vízjog a földesúré volt, ő gyakorolta a halászatot felfogadott halászokkal vagy bérlet útján. A XVI. század folyamán alig fordult meg Győrött előkelő vendég, akinek a káptalan hal ajándékkal nem kedveskedett volna; sőt gyakran küldött idegenbe is: a nádornak, prímásnak, Török Bálintnak és másoknak nagy és jó halakat, vizát, tokot, fogast, sőreget. 235 ) Bizonyos tehát, hogy a halászat jelentékeny méretű volt. A halászok maguk készítették halászó eszközeiket: a különböző néven nevezett nagy és kis hálókat, a kerítő-, rekesztő-, kocázó, merítő hálókat, varsákat, szakokat, lépőket. Ezért iparáguk a halászaton kívül a hálókötésben való jártosságot is megkívánta. A katonasággal német halászok is jöttek Győrré, akik regimentalattvalók maradtak, és a földesúr jogának sérelmével bér fizetés nélkül halászták a győri vizeket. A földesúr ismételten panaszkodott, hogy e katonai alatvalók a főkapitány engedélyére hivatkozva nagy hálókkal is meghalásszák a vizeket, és a kifogott halból neki semmi részt nem juttatnak. 236 ) 1690-ben a káptalan jogára való hivatkozással a dunai, rábai, rábcai halászatot csak úgy engedte meg a magyar és német halászoknak, valamint a katonáknak, ha a hal 1 / 3 részét beszolgáltatják neki. — Erre meg a város titakozott jogának, szabadságának megsértése ellen, és fegyveres ellenállással fenyes^etődzött, még ha gyilkosság lesz is a vége —: de jogának korlátozását nem türi. A város határában magának követelte a halászati jogot, jóllehet a földesúri jog és a vízjog a káptalant illette meg. 237 ) , Hermann herceg főkapitány pedig 1698-ban kiadott rendeletének 15. pontjában azt követelte, hogy a halászok első sorban Győrött adják el halaikat, és csak a maradék felesleget vigyék idegenbe. 238 ) És ez rendjén is volt így. Szárított halakat, heringet, tőkehalat is árusítottak a győri kereskedők: mégis sokkal nagyobb keleté volt az édes vizi élő 234 ) U. o. 22. Lad. A Fasc. 26. sz. — és Győrvárosi Ívtár: Céhlevelek. 235 ) Győri kápt. m.-lvtár: I. II. Szám. K. számtalan helye. 23 «) U. o. V. Cth. 183. sz. 237 ) Gvőrvárosi Ívtár: 1687—1696. évi tan. jk. g38 ) U. o. 1697—1701. évek tan. jk. £3 °) U. o. 1653—1668. évi tan. jk.
