Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Jenei Ferenc: Énekek Gyűjteménye III.

Büszkén száll a magyar vitéz Sötét zászló kezében! Minden szem csak reája néz 'S andalog szemléletében Miért láttalak? Szép hős alak! Nincs nyugtom nincs azóta már. A' földre kék homály terül, A' bús álomba szenderül, :

S hová nyilt szem nem juthat Oda el-zártam el hat. 40. Rózsa. Sírva nyögdöl a fogoly szűz, Bú emészti napjait: !

S az kiért ég bár közel van, Még sem oldja lántzait. Bajnok ébredj! híved vár! Nincs szerelmed, szíved már? Bajnok fel! ragadd a czélod! Szép ártatlant védeni: -, Díja édes; jer ne késsél A' bizol ki menteni. Rózsa, Róza, Róza kér Ébredj, ébredj, Tihamér. 47. Egy Leányka éneke. 1. Nap estig várom jöttödet Éltemnek csillaga! Siratjuk messzetüntödet Én s Ámor is maga.- . Echo az eggyik biztosom; Hív, és engedelmes ő, Az erdő is szent pártosom, S bokor, gyep, víz, fa, kő. 2. Hervadnak bús virágim Kertemben s arczomon: El-fogytak róla gondjaim Illy hosszas ostromon. 4. Talám még eggy-két bús napig Szívem rád andalog; Addiglan édes tárgy! a míg Könyek (!) közt meg-ha!ok. 48. A Magyar Géniushoz. Hellásztól nyerj bájt, Ausonia láng heve gyújtson; És a hajdani nagy Róma nevelje erőd. 49. Társasági Dall. 1. Nem kell nékem sem Czüprusi, Sem a veres Burgundi; j Sem Rajnai, Malagai ' i Hiszem Istenemet, nem hevét engemet.