Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

ADATTÁR - Jenei Ferenc: Énekek Gyűjteménye III.

Van Somlaink, Badacsonyink, Híres magyar boraink; Ész gyullasztó, gond szalasztó, Annyi mint a tenger, ihatik az emöer. 3. A Sopronyi, Ruszt, Tokaji, Az Istenek itali; Ha pediglen illyenekben Hallandó részesül; úgy tartson! idvezül. 4. Távul gondok! kurványátok! Nem is nézek reátok; Igyál pajtás! jól hozzá láss! Ügy jó, ha a halál, bennünk készen talál, Igyál pajtás! jól hozzá láss! Még élsz addig dúdolj holnappal ne gondolj!!! 30. Bús Sóhajtások. 1. Szánnyatok óh ártatlan angyalok, Látjátok, hogy bűnben csak nem halok; Szemeim vég álomnak eresztem, Gyászos köny tseppjeimmel feresztem. 2. Mit ér egy olly kegyesnek az élet, Ki gyönyörűségekkel nem élhet. Ha érzésit szíve nem oszthatja, Más szívnek csak halált óhajtja. 3. Így kesergem én egy epekedő, A bús tenger partjain küszködő, Még éltem rózsáimban sóhajtom, Epekedve az halált óhajtom. 4. Jer ne késsél! Ne hagy epekednem, Érzéseimmel annyit sepekednem, Oltsd ki tüzem, ne hagyj fel-hevülni, Így a búk tengerébe kell dűlni. 31. Pitypalaty éneke. 1. Szörnyű nagy a munkám, Hosszú az éjszakám, Nem alhatom. Fel 's alá sétálok, Nyugvást nem talállok, Kell fáradnom,