Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Tomaj Ferenc: Győr közoktatásügye I.
közlemény.) 1. c4 koz&ktatih. Nemzeti kultúránk alapja és terjesztésének leghatásosabb eszköze a közoktatás, az iskola. Népünk gondolkodásának, szellemi életének kialakulása már az iskola padjaiban megkezdődik. Itt szívja magába a fejlődő gyermeki lélek először a társas együttélés szabályait és veti le a születésével velehozott ösztönös durvaságait. Az iskola erősíti és fejleszti a gyermek vallásosságát, a hazaszeretetét és hinti el nemzeti kultúránk magvait. Ezért az iskola feladata az ország határain belül csak az lehet, hogy lélekben hívő, szellemben gazdag és testben erős magyarokat neveljen a magyar élet számára. 1 ) Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ma már a közoktatásügy nemcsak az egyházaknak, a hitfelekezeteknek, a községeknek és a városoknak, hanem az államnak is féltő szerető gondoskodása tárgya, mert tudja, érzi, hogy a közoktatás nemzeti létünk záloga, magyarságunk megmaradásának egyik biztosítéka. Az iskola és a közoktatásügy rendkívüli fontosságát először a katolikus egyház ismerte fel. Évszázadokon keresztül nemcsak hazánkban, hanem egész Európában az iskola és a nevelésügy egyházi feladat volt. A plébániai, a káptalani, a székesegyházi és a monostori iskolák látták el hazánkban az alsó és középfokú oktatást. Ugyancsak az egyház létesítette az első főiskolákat is. A katolikus egyház mellett később különösen a protestánsok, de a többi hitfelekezetek is, nagy harcosai voltak a közoktatás és a nevelésügy fejlesztésének és számtalan iskolát létesítettek. De nemcsak a katolikus egyház és a különböző hitfelekezetek, hanem — a legrégibb írott források tanúsága szerint — a magyar városok is mindenkor kivették részüket a közoktatásügy fejlesztésében és az iskolák létesítésében. A XIII. század folyamán pedig a városok új iskolatípust szerveztek, az úgynevezett városi iskolát. 2 ) *) Szinnyei-Merse Jenő m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter. 2 ) Dr. Csizmadia Andor: A magyar városok oktatásügyi közigazgatása. (Városi szemle 1929. évf. 589. oldal.)
