Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén

ség, vagy pedig azonos nép közös műveltségi javainak kicserélődése történt-e, önként adódik az a felelet, hogy békés, kölcsönös műveltségi hatásról lehet csak szó, sőt azt mernénk állítani, hogy a trák lakosság a Duna jobb partján Mosonmegyétől egészen Szekszárdig azonos törzsekhez tartozhatott. Ezt a következő korszak műveltségi képe alapján merjük első sorban állítani. Más volt a helyzet nyugati irányban. A Szudéták övezetéből elindult kisebb népcsoportok viszik műveltségüket Ausztriába, onnan a Duna jobb partján vidékünkön is átvonulnak, gyakran a már Ausztriában telepessé vált csoportok követik őket és magukkal hozzák műveltségüket. így jut el hozzánk békés vonulás, népvándorlás formájában az északnyugati vidékek műveltsége, így jut el a Duna Óbuda és Szekszárd közt fekvő jobbpartjára is. Vannak azonban népcsoportok, amelyek nálunk megtelepednek. Ezek műveltségének hatása nem átvonuló, hanem maradandó és átalakító hatású. A többé-kevésbbé egységessé alakult első korszaki népség telephelyei nálunk főként a folyóvizek mentére esik. Leggazdagabb lelőhely ebben a korszakban, s bizonyára fontossága is megállapítható a leletek mennyiségéből: Koroncó. Koroncó határában a Bábota-domb volt települési helyük. Régebbi korokban is lakott hely volt, az újabb korok is felismerték települési előnyeit. A többi telep Koroncót veszi körül. Ilyenek: Péterháza, Fudi-puszta, Kisárpás, Tét (Kutyor), Ménfő és Csanak. Ettől a csoporttól távolabb fekszik két lelőhely, Likócs-puszta és Tápszentmiklós. Likócs bizonyára Győr vonzókörében találta meg helyét azonkívül, hogy szintén hajózható víz mellett fekszik. Tápszentmiklóst azonban nem tudjuk semmiféle közeli és nagyobb teleppel kapcsolatba hozni. Csak az bizonyos, hogy Tápszentmiklóson már a kőkorszakban is laktak emberek, és a bronzkor után sem vált lakatlanná. Itt talán a később szereplő, bár az első korszakba — hiányzó emlékei miatt — fel nem vehető Ravazd, Románd és Rétalap segítségével valamilyen újabb és a vízmenti telepektől eltérő kerülmények közt élő középpontot kell látnunk. A lakosság életmódja tekintetében a folyóvizek mellett fekvő telepeknél a halászatot kell felvennünk irányadónak. Természetesen folyik mellette kisebb méretű földművelés is,- állattenyésztés is. Az ipar az elsőrendű közszükségiet kielégítésére dolgozik, de a háziipar mellett már fel kell vennünk a mesterségként űzött iparos-tevékenységet is. Az edények tökéletessége már kifejlődött gyakorlatra enged következtetni. Olyan gyakorlatra, amilyet csak iparral foglalkozó ember tud felmutatni. Talán a háziipar körébe kell mégis utalnunk az ú. n. házikerámia termékeit. Ezek az edények a díszesebb edényeknél tökéletlenebbek, durvábbak anyagukban és kivitelükben. Ezek nem árul-