Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Bronzkori kultúrák Győr környékén

ség, vagy pedig azonos nép közös műveltségi javainak kicseré­lődése történt-e, önként adódik az a felelet, hogy békés, köl­csönös műveltségi hatásról lehet csak szó, sőt azt mernénk állí­tani, hogy a trák lakosság a Duna jobb partján Mosonmegyé­től egészen Szekszárdig azonos törzsekhez tartozhatott. Ezt a következő korszak műveltségi képe alapján merjük első sorban állítani. Más volt a helyzet nyugati irányban. A Szudéták övezetéből elindult kisebb népcsoportok viszik műveltségüket Ausztriába, onnan a Duna jobb partján vidékünkön is átvonulnak, gyakran a már Ausztriában telepessé vált csoportok követik őket és magukkal hozzák műveltségüket. így jut el hozzánk békés vo­nulás, népvándorlás formájában az északnyugati vidékek mű­veltsége, így jut el a Duna Óbuda és Szekszárd közt fekvő jobb­partjára is. Vannak azonban népcsoportok, amelyek nálunk megtele­pednek. Ezek műveltségének hatása nem átvonuló, hanem mara­dandó és átalakító hatású. A többé-kevésbbé egységessé alakult első korszaki népség telephelyei nálunk főként a folyóvizek mentére esik. Leggaz­dagabb lelőhely ebben a korszakban, s bizonyára fontossága is megállapítható a leletek mennyiségéből: Koroncó. Koroncó ha­tárában a Bábota-domb volt települési helyük. Régebbi korok­ban is lakott hely volt, az újabb korok is felismerték települési előnyeit. A többi telep Koroncót veszi körül. Ilyenek: Péterháza, Fudi-puszta, Kisárpás, Tét (Kutyor), Ménfő és Csanak. Ettől a csoporttól távolabb fekszik két lelőhely, Likócs-puszta és Táp­szentmiklós. Likócs bizonyára Győr vonzókörében találta meg helyét azonkívül, hogy szintén hajózható víz mellett fekszik. Tápszentmiklóst azonban nem tudjuk semmiféle közeli és na­gyobb teleppel kapcsolatba hozni. Csak az bizonyos, hogy Táp­szentmiklóson már a kőkorszakban is laktak emberek, és a bronzkor után sem vált lakatlanná. Itt talán a később szereplő, bár az első korszakba — hiányzó emlékei miatt — fel nem vehető Ravazd, Románd és Rétalap segítségével valamilyen újabb és a vízmenti telepektől eltérő kerülmények közt élő középpontot kell látnunk. A lakosság életmódja tekintetében a folyóvizek mellett fekvő telepeknél a halászatot kell felvennünk irányadónak. Ter­mészetesen folyik mellette kisebb méretű földművelés is,- állat­tenyésztés is. Az ipar az elsőrendű közszükségiet kielégítésére dolgozik, de a háziipar mellett már fel kell vennünk a mester­ségként űzött iparos-tevékenységet is. Az edények tökéletessége már kifejlődött gyakorlatra enged következtetni. Olyan gya­korlatra, amilyet csak iparral foglalkozó ember tud felmutatni. Talán a háziipar körébe kell mégis utalnunk az ú. n. házikerámia termékeit. Ezek az edények a díszesebb edényeknél tökéletle­nebbek, durvábbak anyagukban és kivitelükben. Ezek nem árul-

Next

/
Thumbnails
Contents