Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója
Sárvárra került plébánosnak.1) A jezsuitákkal nagy barátságban élő kegyúr, Nádasdy Ferenc gróf országbíró jól választott, midőn egyik legjelesebb uradalmának lelki irányítását a 32 éves Telekesyre bízta. Sárvár a század elején, Magyari István prédikátor idejében még a protestantizmus erős vára volt. Mióta Nádasdy Ferenc a katolikus hitre visszatért (1643.), veszített erejéből, de még mindig jelentékeny protestáns hely, mert a linzi béke beiktatása óta (1646/47.) a protestáns jobbágyok vallásszabadsága mellett őrt állott a szentesített törvény. Az 1663-iki török háború, majd a magyarokra sérelmes vasvári béke elterelte a figyelmet a vallási kérdések felől. Mikor az új sárvári plébános ideérkezett (1666. nov.), a katolikus vezetőemberek már szövetkeztek a magyar alkotmány védelmére. A politikai szövetkezés hullámverése ugyan nem zavarta meg Telekesyt lelkipásztori kötelességteljesítésében, de nem is segítette térítő igyekezetében. Pedig kegyura és főpásztora nagyrabecsülték buzgóságát. Tanúsítja ezt az a körülmény, hogy midőn Vittnyédi Ferenc soproni plébános halálakor (1666. július 11-én) a Boldogságos Szűz pápóci perjelsége is megüresedett, Nádasdy Ferenc gróf a perjelséget a sárvári plébániával egyesítette és Telekesynek adományozta. 1667. január 28-án írt levelében érdemes voltát és maga jó viselését jelentvén P. Telekesy István Úrnak", abban a reményben kéri Széchenyi György győri püspököt adományozásának megerősítésére, hogy „mind az Anyaszentegyháznak, mind az Hazájának hasznos szolgája lészen". A püspöki jogaira féltékenyen vigyázó, keménykezű főpap vita nélkül beleegyezett és ezzel nemcsak Nádasdynak katolikus érdemeit ismerte el, hanem Telekesyét is.2 ) A magyar politika tragikusra forduló eseményeit a sárvári plébános nem igen taglalta. A közélettől visszahúzódott. Ám mégis fájdalmas veszteséget kellett látnia pártfogójának és kegyurának, Nádasdy Ferencnek elfogatásában és kivégzésében. A Wesselényi-féle szövetkezés véres elnyomását követő törvénytelen uralom kezdetén elindult útjára a győregyházmegyei katolikus reakció is. Széchenyi György rendeletére Telekesy is résztvett a volt katolikus templomok visszavételében. Laval Ferdinánd báró sárvári császári várparancsnok támogatásával „reformálta", vagyis visszafoglalta a környék öt templomát és pedig 1) Telekesy győri aláírásain nevét „Telekesi"-nek írja, de később ,,y''nal találjuk aláírását. A szécsényi határozatokat így írja alá. Születésének napját maga jegyzi fel az „Arca Noe"-ban. Ifjúságának adatait a következő művekből vettük. 1. Veress E.: A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. I. Bpest, 1917. 56. 1.; 2. Szinnyei J.: Magyar írók élete és munkái. Bpest, 1909. XIII. k., 9. füzet. 1394—95. 1.; 3. Leskó J.: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. IV. kötet Eger, 1907. Közli (Nováky) „Memoria Dignitatum" c. művét. V. ö. 237—238. 1. 8) Bedy V.: A pápóci prépostság és perjelség története. Győr, 1939. 63-£4. 1.
