Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

ban levő pénzek Gallienus, Claudius II., Aurelianus meg Carus, illetve Carus és Diocletianus pénzei voltak. 1831-ben a vásár-, térnek azon a pontján, ahol a szűrszabók szárítóhelye volt, a várárok betöltése alkalmával egy terméskőfalú, téglával padlózott csatornára bukkantak. Oldalai a felső 50 cm-es nyílásszélességből a fenéknek kb 33 cm szélességéig lejtősen összetartottak. A csatorna mélysége kb 90 cm volt. A Rábába torkollott. Korát nem állapították meg. A vásártéren átvivő út mentén ugyanakkor egy harmadik kriptasír került napvilágra. Oitárkőtöredék, teljes férfialakot mutató domborműves kőemlék és LEG X G P F jeggyel bélyegzett téglák voltak a sír falában. Hasonló római sírok, gyakran nagyon egyszerűek, voltak a vásártér más pontjain is. 1903-ban a Honvéd-ligetben ftégy sírt találtak IV. századi pénzekkel datálva. A MÁV állomásépülete és a törvényszéki palota alapjai ontották a régi római emlékeket. Elődeink ezt a területet, — nem ismerve ennek a Kálvária környékén feltárt temetővel való összefüggését, — államvasúti római temetőnek nevezték el. Ide számították a nádorvárosi kert (üvegház tája), a törvényszéki palota s a vasúti víztorony környékén kívül az állomásépületek területét is. A Belváros felé eső irányban a legbelsőbb római leletek a régi olajgyár (a Vilmos császár-út északnyugati házsorában) telkén fordultak elő. Itt találtak pl. Hadrianus, Faustina, Diocletianus. Constantinus Max. és Gratianus nevével ellátott pénzeket. Ugyaninnen magyar korszakbeli lándzsahegy, 2 db XIV. századi gyöngyháznyeles kés is került a győri bencés Römer Flóris-múzeumba. A régi olajgyártól az Arany János-utca vonaláig, mint már mondtuk, meddő terület fekszik. Az Arany János- utca vonalá-Ban, a régi Tűztorony közelében 1827-ben találták Latinianus Strator Cos feliratos votivkövét (CIL. III. 4365.) és egy Sectibélyeges mécset. A Rába partján, a Schöpf-ház csatornája alatt, másik feliratos római kő feküdt másodfekvésben. A várárok 1830 táján folyó behordása alkalmával került szem elé a CIL. III. 4382. sz. köve. Ebben a vonalban a Rába medre is több, különféle korba tartozó emléket őrzött meg számunkra. Ilyen egy agancskalapács és egy kövesedett emberi koponyadarab, egy Mátyás-korabeli harcicsákány, egy bronzmarkolatos handzsár. és egy kétélű kard. A Rábán átvivő új vashíd építésekor 1934-ben a belvárosi oldalon és a mederben ágyúgolyókat, apró mozsárágyúkat és újabbkori cserépedényeket találtak. Eljutottunk Győr, a régi Arrabona szívébe, a Káptalandomb alá, az azt körülvevő Belvárosba. Mindeddig nem beszéltünk római épületekről. Igaz ugyan, ha szabad egy régi feljegyzésnek hinnünk, említhettünk volna „valamiféle" római épületet a Rábán átvivő híd táián. Elődeink a rómaiak amphitheatrumát sejtették az itt 1534-ben látható romokban. A rá vonatkozó régi feljegyzés így szól: „nobis extitit notitia domum