Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr város régészeti katasztere

Francisci de Giotha per violentiam Turcarum incineratam a parte meridionali versus pontem, territorio publico seu fundamento structurae antiquorum gentilium dirute adiacentem". Ma már nehéz ennek a feltevésnek az igazolása. Az biztos, hogy a XVI—XVII. századi várépítés előtt már meglevő nagyobb szabású épület lehetett, ezt az egykorúak nagyon réginek tartották és nem lehetett korábbi évszázadok katonai célból készült építménye, mert ezt felismerték volna. A karmeliták előtt elterülő Erzsébet-tér, az innen a várba vivő út mente, a Kazinczy-utca vonala és a Baross-útnak a Kazinczy-utcához közel eső vége már a rómaiak korában is beépített terület volt. Maga a Káptalan-domb volt az itt állomásozó lovas katonaság erődítménye. 1830 táján a domb lábánál állítólag ráakadtak a castellum alapjaira. Itt a dombon is voltak tehát házak. De voltak ilyenek a Bástya-utcaa, az Apáca-utca és a Széchenyi-tér körül fekvő mai házak helyén is, amellett, hogy ugyanezeken a helyeken sírok is fordultak elő. A házak alap^ jaira csak itt-ott bukkantak az ásatások folyamán, míg a sírok sűrűn szerepeltek. Különösebben felemlítendőnek tartjuk, hogv a feliratos római sírkövek és az oltárkövek is ezen a környéken fordultak elő nagyobb számban. A XVI. századi várépítésné! kiásott feliratos köveket nagyrészben Ausztriába vitték. Ezek pontos lelőhelyét nem ismerjük, de abból a körülményből kifolyóan, hogy a várépítésnél végzett földmunkák hozták őket napvilágra, valószínű, hogy a várfalak vonalán, esetleg annak a Káptalan-dombot körülvevő részén kerültek elő. Ma négy ilyen Ausztriába vitt oltárkő és négy sírkő ismeretes. Ezek: CIL. Iii. 4359-62, 4368, 4371-2, 4376. Szinte biztosan a Káptalan-domb volt a következő feliratos kövek lelőhelye: CIL. III. 4364=11082. 4366, 4377, 4379, 4383, 4388-9 és 11084. Ezek közül egészen biztosan a káptalani könyvtár alapjaiból kerültek ki a 4377 és á 4379. A Belvárosban találták a következőket: CIL. III. 4365, 4370, 4373, 4378, 4381, 4385, 4386, 11085, 4639=11343. Még ugyanezen a részen talált kő a névszerint is megemlítendő legrégibb feliratos sírkő, Acrabanis sírköve, 4367. számú. Ezt à Bástya-utcában, az Újkapu közelében másodfekvésben találták. Ugyanazon utca Üjkapu felé eső felében került elő a legszebb római domborműves kövünk, a Tellus-reliefes kő. Ki tudja hányadik helyén állt azonban akkor, amikor küszöbként felfedezték csak valószínű, hogy nem hozták messziről, minthogy az itt épült házak téglából készültek és feltehető, hogy a helyszínen kiásott követ használták fel a ház építésénél. A többi feliratos emléket ott említjük, ahol a helyrajz folyamán esedékes lesz megemlítésük, itt csak még két házalapfalat teszünk szóvá. A Széchenyi-tér déli, nyugati és a bencés gimnázium sarka előtt elterülő részén homokkőből készült alapfalak vannak. A gimnázium sarka előtt, az úttest alatt talált egyik háznak a falai, vala-