Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
ADATTÁR - Csatkai Endre: Richter Antal levele 1852-ből
legkegyelmesebben megengedni, miszerint annak ellátásául a városi pénztárból évenként 200 pfr. fizettessék s 8 öl tűzi fa kiszolgáltassak."10) Az önálló leánynevelő intézet kérdése így békés megoldást nyert A város örülhetett a megoldásnak: az önálló intézet felállítása jelentős terheket rótt yojna a házi pénztárra, míg az évenkénti segéfy kiutalása nem jelentett nagyobb tehertételt. <üiehta cantal UmU 1852-bM. j§s ailk(ii Sudre dr. Tíz évig és öt hónapig élt Richter Antal, a győri Ének és Zeneegylet megalapítója Kismartonban, mint Esterházy herceg udvari orgonása. A kedves városka felett mindmáig Haydn szelleme lebeg; régóta elhunyt a nagy zeneszerző, de a hercegi zenekar számos tagja még évtizedekig őrizte a mester hagyományait, átörökítették tanítványaikra és él Haydn lelke a kegyeletes öröklés folytán ma is még. Nem csoda, hogy Richter Antal jól érezte magát Kismartonban és még Győrből is írta oda szeretettel telt leveleit jó barátainak. Különösen kedvelte Fájt József hercegi titkárt {1801—1891); ez kitűnő hangú és jó zenész lévén a hercegi énekkarban is helyet kapott, sőt nem egyszer mint szólista is szerepelt. Házában mindenkor sok zenész megfordult és az összejöveteleket magasabb rendű ének és zene tette színessé. Fájt 1852-ben azzal a képessel fordult Richterhez, hogy énekhangra írt szerzeményeivel frissítse fel a Fájt-ház műsorát. Erre felelt az alábbi levélben Richter. Kiderül belőle, hogy valami jó sora nem volt Győrött és ennek a városnak neves szülötte, Wurda hamburgi operaénekes egyengette az útját el innen. A levél szerint úgy fest a dolog, hogy Richter távozása Hamburgba szinte biztos. Két év múlva azonban Győr örökre itt fogta a derék zenészt, meghalt és ott pihen kegyeletesen ápolt sírköve alatt, ahová ma már csak tisztelő főhajtásra járul a zenei világ. A levél, kéziratgyüjteményem egyik darabja, így hangzik: „Raab den 30. Aprill 1852. Hochgeehrter Freund! Deine wert he Zuschrift hat mir grosses Vergnügen gemacht und mich wieder überzeugt, dass ich von meinen Freunden doch noch nicht vergessen bin; dass es so ist, ist nur Folge mir gebührender Gerechtigkeit, der ich noch immer mit aller Liebe und Verehrung an alle Eisenstädter Freunde 10) Protocollum Scholarum Vernacularum. 1847/175. Helytartótanács. $.425-1847. Böjtmás hó 7. A bencések győri gimnáziumában.
