Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.

TANULMÁNYOK - Szabady Béla: Telekessy István egri püspök, a győri egyházmegye történetírója

rövid tartalmát néhány kifejező szóba rögzítve a hátlapjára írta. Mit rejtegetett és mentett át ez a „Noé bárká"-ja az utódok részére? 1. Védeny mosonmegyei káptalani mezőváros határaira, kiváltságaira, jogaira és lakóira vonatkozó iratokat; 2. Abda, Vámos, Fehértó, Nyul, Gyirmót, Koronczó, Kóny, Piskí, Patona, Bajcs, Bácsa, Écs, Tóti, Zsid, Simaháza, Nádaslak, Borba, Sárás káptalani falvakra vonatkozó okiratokat egy helyen, de az egves birtokok szerint szétválogatva; 3. régi oltárjavadalmak elkülönített alapítóleveleit, a káptalani birtoktestbe illesztett külön javadalmak írásait; 4. az abdai hídvámot, a Rába hídjának vámillető iratokat; 5. a jezsuita atyákkal kötött szerződéseket és egyéb rokontartalmú ügyiratokat; 6. Győr és a káptalan jogviszonyát megvilágító írásokat, percsomókat, a város királyi kiváltságairól szóló okiratokat; 7. a káptalan emlékiratai, kérvényei a királyhoz az erőszakoskodó győri várparancsnokok, a katonai tisztviselők, a bécsi haditanács ellen, a vitás ügyek elsimítására kiküldött országgyűlési bizottságok működéséről felvett jegyzőkönyveket; 8. a püspökök egyházlátogatási jegyzőkönyveit és a káptalan ifjabb Draskovich György püspök ellen folytatott törvényes eljárásnak aktáit; 9. a káptalannak a püspöki dézsmából való részesedésére vonatkozó okiratokat; 10. a püspökök fontosabb leveleit és a káptalani válaszokat; 11. a káptalant érintő szerződéseket, kötelezvényeket, térítvényeket, a káptalani és alapítványi tőkék iratait. Míg ezek az írások a „Noé bárká"-jába jutottak, Telekesy is elkészült azzal a hasznos tervvel, hogy az átrendezett levéltári anyag segítségével megírja „Arca Noe"-nak nevezett történelmi munkáját. A művet öt fejezetre osztotta a bevezetésül szolgáló elmefuttatás után. Klasszikus és szentírási idézetekből kiindulva ismerteti azt a hatalom és munkafelosztást, mely az egész Egyházban és a káptalanban van. A káptalan egy test, melyben az irányító fej szerepe a püspöké, a szemé és fülé a nagypréposté és a püspöki helytartóé, az ajk és nyelv az olvasó és éneklő kanonok, a szív az őrkanonok, kéz és láb a pénztáros (divisor) és gazda (dékán). Ezután egyenkint ismerteti a felsorolt tisztségek feladatait, a maga őrkanonoki teendői között felsorolja azt is, hogy a káptalan életében lejátszódott nevezetes eseményekről könyvet vezessen. Ezzel megvilágítja műve megírásának egyik jelentős indítóokát. Az első fejezet a győri káptalan eredetéről, kialakulásáról és alapításáról szól. A szerző a közhitre támaszkodva és Inchoffer Menyhért egyháztörtörténeti munkájára hivatkozva állítja, hogy a kételkedést nem ismerő országos hagyomány szerint a mennybe vett Szent Szűz győri káptalanát Szent István király alapította, látta el anyagi javakkal és a Szent Király többi dicséretes művei között ez volt az „utolsó, de legkedvesebb Benjáminja". Az említett szerző szerint azonban az alapítási év az ezredik volna. Szent Istvántól jutottak volna a káptalan birtokába a különböző