Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Salamon Henrik: Petrich András művészi hagyatéka és egy eddig lappangó képe
10. Sziklás tájkép, tópart, pallón tehenek szentkép alatt csordás. Gouache, 40X27.5 cm., kézjegy: nincs. Leltári száma: nincs. 11. Orosz dzsidások lóháton, puskákkal. Az előtérben körülbelül 30 kidolgozott alak, kettőnél kancsuka. Vízfestmény, 72.5X52.5 cm., kézjegy: egymásbafonódott A. v. P. és utána két kis kereszt. Leltári száma: nincs. Ez Petrichnek egyetlen ismert nagyobb figurális kompozíciója. Jellegzetesen kimunkált különböző néptípusok (kínai is van köztük), a mozdulatok biztos visszaadása, a lótest jó anatómiája. Vájjon hol látta és figyelte ezt Petrich? Talán az orosz hadtestnél, amely 1800 elején az osztrákok megsegítésére Galíciába bevonult? Vagy amikor Hohenzollern vezérőrnagy őrá bízza, hogy az osztrákok segítségére Itáliába érkező orosz hadsereget Livornoból Nápolyba irányítsa? (Hof-Kriegsrat, Protok. 1899. A. 8717. Gálos után). Vagy járt Oroszországban, amiről nem maradt ránk adat? b) Nemzeti Múzeum. Magyar történelmi képcsarnokának metszet-gyűjteménye két képet őriz : 1. Pest-Buda látképe („Nördliche Aussicht im Meridian v. der St. Gerhardsberger Sternwarte zu Ofen"), Richter Antal Fülöp rézkarca, amelyet 1819-ben a budai Schmid János sokszorosított harminc példányban. Színezett rézkarc, 59X41 cm., kézjegy: összevont A. P. A Nemzeti Múzeumban három példány van belőle, kézi színezésük árnyalatokban eltér egymástól. Ez Petrich leghíresebb műve, melyre több tekintetben visszaüt Rudolf Alt még híresebb pest-budai látképe.7) "Pest-Buda látképe — írja Schoen — körülbelül foglalatja Petrich művészi készségének, mértéke tehetségének." Horváth Henrik pedig ezt mondja róla: „...a nagyműveltségű műkedvelő biztos ízlése, halkszavú fátyolos színezése, a hadimérnök hajszálnyi pontossága,8 ) a melegszívű szemlélő romantikus természetérzéke és a világlátott magyar úr megható honszeretete bámulatos összhatásban forr egybe." 2. Vihar az erdőben. Zuhogó eső, villámok, középütt lovon száguldó huszár, oldalt villámsujtott, égő fa. Vízfestmény, 48.5X32 cm., kézjegy: Petrich 812. Id. Marko Károlynak a Szépművészeti Múzeumban őrzött némely gouachejai emlékeztetnek sötét tónusára. c) Székesfővárosi Történeti Múzeum. (Kiscelli kastély.) 1. Ugyanazon pest-budai látkép rézkarca, mint a Nemzeti Múzeumban. Ez a példány fllésházy István grófnak nagybittsei kastélya számára készült és Schoen véleménye szerint valószínűleg Petrich maga színezte. Utóbb a Horánszky-gyüjteménybe került, innét a székesfővárosi Történeti Múzeumba. Közli: Schoen és Horváth Henrik. 2. Ugyanennek egy gyengébb másodpéldánya. 3. Ez utóbbinak egy másolata Nitrayné-Stettner Teréztől. Közli (mint Peír/cMestményt!) Schöpf Un Aladár. 7) Olajfestmény József kir. főherceg birtokában. 8) Gemeinnützige Blätter: „...sogar die Zahl der Rauchfänge, der Fenster, etc. ist richtig angebracht."
