Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 12. évfolyam, 1941.
TANULMÁNYOK - Salamon Henrik: Petrich András művészi hagyatéka és egy eddig lappangó képe
d) Hadimúzeum. 1. Valenciennes ostroma. Rézmetszet. Egyik fiatalkori alkotása. 1794-ben vett részt e város ostromában. e) Kisfaludy-Társaság ereklyetára. Huszonkilenc vízfestmény Kisfaludy Sándor hagyatékából. A költő müveiként tartották őket számon a Társaságnál, míglen Schoen Arnold szorgos vizsgálattal meg nem állapította egyrészt irodalmi feljegyzésekből, másrészt valamennyinek azonos felfogásbeli és technikai stílusából, hogy ezek mind Petrich András müvei. Egyiken különben rajta van kézjegye is. Az anyagot öt tárgykörbe csoportosíthatjuk: a) néprajzi vázlatok, b) színészet, c) pest-budai alakok, d) a balatonfüredi társaság, e) zsánerképek. 1. Néprajzi vázlatok. Petrich sokat utazott világéletében, külvilágiakon kívül közelről ismerte az osztrák-magyar monarchia minden népfaját. Éles szeme meglátta jellegzetes arc- és viseletbeli különbségeiket és vázlatkönyvében bizonyára lerögzítette valamennyit. Ránk bizony édes-kevés maradt belőlük: egy-egy Kassa vidékéről (9 nőalak), Szegedről (9 alak közli Schoen) és Balatonfüredről (10 alak), 1837 július 9. 2. Színészet. Nagy színészet- és színész-barát volt. Nincs mit csodálkoznunk rajta, hogy szívesen lekapta e tarka világ érdekes alakjait és jeleneteit. A német színészet akkoriban élte Sturm und Drang (1812-ig), majd virágkorát nálunk. Petrich ecsetje híven elénk varázsolja. Ferrari színészt két szerepben (Salzburg), Jandl (drámai rendező, majd igazgató) és neje (közli Kádár); Wilhelm, Holzel és Wilhelmné (Ofen d. 24 März 811; közli Kádár); Holzel (Die Zauberzither c. bohózatban; közli Schoen és Kádár); Stelzer Tamás (operai rendező, a Die Schweizer Familie c. operában, közli Kádár); Novak és Wieting egy színpad jelenetben, Wieting titkár, komikus és intrikus volt (közli Kádár); jelenet Kotzebue „Carolus Magnus" c. vígjátékból, 14 alak (közli Kádár); „Jupiters Triumph' (színpad és páholy közönség, befejezetlen vázlat 1813, közli Kádár).9) 3. A pest-budai alakok. Schoen Arnold találó megállapítása szerint ezek a futólag odavetett vázlatok úgyszólván apró jegyzetek mindennapi sétáiról. Megismerkedünk a többszörös háziúr,10 ) dúsgazdag, de zsugori nyárspolgár Kemnitzer Károly nehézkes alakjával, az áldozatára sétálva leső megtollasodott pesti szenzállal és a városszerte kifigurázott budai Peliicánnal. Ide soroljuk A vén szeladon esküvője c. vízfestményt is harminc, humorosan jellemzett alakjával. (Közli Schoen.) 4. A balatonfüredi társaság. Petrich gyakran járt Balatonfüreden. Fürdőzésért, szórakozásért, és hogy kedves barátjával Kisfaludy Sándorral találkozzék. Leveleiből 6—7 látogatása állapítható meg, de bizonyára több-B) A pesti és budai német színészet története 1812—1847. Bp., 1923. 10) Legszebb háza — eltekintve az Angolkirályné-Szállóétól — a főuccai volt. Ebben lakott 1803 óta Johann Mayer fogorvos. Salamon, Pestbudai régi fogorvosok. Magyar Fogorvosok Lapja. 1935. évf. 23, szám,