Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.
Megismerkedve most már a hűtőházak berendezésével és szerkezetével is, lássuk, hogy a hűtőházak tulajdonképpen mire is használhatók. Legmegbízhatóbb kiindulási pontul szolgálhat Budapest székesfőváros adatgyűjtése, amelyik a budapesti hűtőházak tárolási forgalmára vonatkozik. Az adatgyűjtés 1937-ben indult meg s pillanatnyilag, mint legfrissebb adat az 1938. évi forgalom áll rendelkezésünkre. Valószínű ugyan, hogy a forgalom azóta jelentős mértékben megnövekedett, tájékoztatásul az 1938. évi adatok is teljes mértékben kielégítők. Az adatgyűjtés az összes fővárosi hűtőházakra kiterjed. Ezek közül említésre méltó a közvágóhídak hűtőházai, az Élelmiszernagyvásártelep hűtőháza, az egyes kerületek vásárcsarnokainak hűtőhelyiségei, az üzleti vállalkozású hűtőházak közül a Magyar Élelmiszerszállító és Árúforgalmi r. t. valamint a Polgári Kőbányai Serfőző és Szent István Tápszerművek r. t. hűtőháza. Az adatszolgáltatók sorába tartozik a községi élelmiszerárusító üzem is, amelynek hűtőhelyiségei kizárólag az üzem áruinak tárolására szolgálnak, továbbá néhány nagyobb mészáros és hentesüzem és tojásexportőr saját telephelyén, saját szükségleteikre létesített hűtőkamrái. Meg kell jegyeznünk azt, hogy a fővárosi hűtőházak túlnyomórészben a főváros szükségletét képező árucikkek tárolásának céljait szolgálják, exportáru ezekben a hűtőházakban aránylag kevés van. Az exportáruk gyűjtését és tárolását már eddig is nagyobbmértékben a vidéki hűtőházak látják el, a későbbi fejlődés folyamán pedig ez a feladat teljesen a vidéki hűtőházakra fog hárulni. Ennek igen természetes indoka az, hogy Budapest székesfőváros messzi környékének termeivényeit saját maga használja fel és semmi értelme sincsen annak, hogy az exportra kerülő vidéki áru a termelés helyéről a Budapestre és visszaszállítás fuvarköltsége, a Budapesten átmenő forgalom esetében pedig a ki- és berakás költsége külön terhelje. A józan üzleti politika azt kívánja, hogy bizonyos környék termeivényeit egy központi hűtőház gyűjtse össze s innen közvetlenül irányítsa külföldre. Ezek előrebocsájtása után a budapesti hűtőházak tárolási adatait a következőkben ismertetjük: Az 1938. évi hűtőházi tárolási forgalom 368.000 q-át ért el. E mennyiség fontosabb árucikkek szerint, — százalékosan mutatva ki, hogy a hűtőházak egész forgalmából a megnevezett árucikkekre mekkora rész esik, — a következőképpen oszlik meg: 1 ) *) Marczell Gyula: A hűtőházi tárolás statisztikája és annak főbb eredményei. (Statisztikai Értesítő 1939 január.)
