Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.

az, hogy 24,000.000 pengős keretben tárolókat és hűtőházakat építsen. Az építkezések azóta már több helyen be is fejeződtek. Magyarországon is számolni kell azzal, hogy hűtőházak létesítésére megfelelő magántőke nem fog rendelkezésre állni, miután egy hűtőház létesítése egyrészt igen nagy tőkebefek­tetést jelent, másrészt üzleti szempontból mindenesetre rizikóval is jár. Hazánkban tehát reálisan másra, mint az államra és közü­letekre, valamint a nagy szövetkezetekre számítani nem lehet. A Hangyának és mint a galántai példával mutattuk, újabban Csallóköz hatalmas szövetkezetének a Hanzának vannak már Magyarországon hűtőházai. Ezek azonban nem jelentenek töké­letes megoldást, mert elsősorban a vállalatok saját céljait szol­gálják és csak másodsorban állanak úgy a városnak, mint a magángazdálkodásnak rendelkezésére. Budapest székesfőváros, Kecskemét, Cegléd, Szeged, Hódmezővásárhely városok példái mutatják azt, hogy a hűtőházak létesítése és fenntartása városi feladat s ilyenek létesítése a mai viszonyok mellett éppen olyan fontosságú, mint akár a közvilágítás, vízellátás, vagy csator­názás. Kilczer Mihály okleveles kohómérnök, kőtechnológus, aki tanulmányútjain a volt Ausztria, Svájc és Németország csaknem minden modern hűtőházát alaposan tanulmányozta, a hűtőhá­zakról írt tanulmányában a következőképpen állítja össze azokat az elveket, amelyekre egy közhűtőház telepítésénél figyelemmel kell lenni: a) hogy a leendő telep külső körülményei: levegő és talaj­viszonyok, feleljenek meg a hygénia követelményeinek: neveze­tesen: a levegő legyen állandóan por-, szag- s fertőzésmentes, a telepítésterület talaja legyen teherbíró, vízmentes s szenny-' víz gyors elvezetésére alkalmas, továbbá emberi élvezetre is alkalmas tiszta víz kellő mennyiségben álljon rendelkezésre; b) hogy az üzemmel kapcsolatos árúforgalom hygiénikusan, olcsón és gyorsan legyen lebonyolítható, azaz megfelelő kocsi és autó út, valamint közvetlen vasúti csatlakozás (iparvágány) állhasson rendelkezésre; c) hogy a telek terjedelme előrelátható későbbi üzembőví­tésre alkalmas legyen; d) hogy vagy magán a hűtőipari telepen, vagy annak köz­vetlen környezetében egyéb — a hűtőházat igénybevevő — élel­miszeripari s kereskedelmi vállalatok letelepülhessenek; e) primer mechanikai energia olcsón álljon rendelkezésre. A részletes tervezési munka érdektelen, hűtőtechnológiai ismeretekkel rendelkező építész- és gépészmérnök szakértőkre bízassék, nem pedig anyagilag esetleg érdekelt, egyoldalúan eljáró kivitelező vagy szállító cégekre. A részletes tervek kidolgozásakor a vázlattervek alapján kontemplált beruházási hitelkeret csak tájékoztató értelmű,

Next

/
Thumbnails
Contents