Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.

többjének főalkatrésze cellulózé, ami úgy látszik a legnagyobb hőszigetelést biztosítja. A leggyakrabban használt szigetelőanyag a parafakő. A hűtőházak belső része kisebb-nagyobb, jól tisztogatható, egészséges, száraz, egymástól lehetőleg szeparált, ezek szerint tehát külön-külön hűthető helyiségekből áll. A helyiségek nagysága és száma természetesen aszerint változik, hogy milyen mennyiségű és hányféle fajta áru tárolására készült. Itt különös tekintettel kell lenni arra, hogy ugyanabban a helyiségben lehetőleg csak egyféle áru tároltassék. A könnyű tisztítási lehetőséget a megfelelő fal és padlóburkolat biztosítja. A legjobbnak bizonyult erre a célra a keramit, mert jól mosható, tartós, ellenálló és hajszálrepedésektől mentes. A cement, illetőleg betonburkolat hajszálrepedései, feltöredezése és nem teljes vízhatlansága miatt már csak másodrendű burkolóanyagnak tekinthető. A falburkolatoknál gyakran alkalmazott zománccsempe igen tetszetős megoldás, de nem teljesen célszerű, mert könnyen sérül és gyakran leválik. Olcsó és kielégítő megoldás a közönséges meszelt fal. Mivel azonban ezt mosni nem lehet, a helyiségeket évente legalább egyszer, de szagos áruk raktározása esetén többször is újra kell meszelni. A penészedés ellen a meszet rendesen vasszulfáttal szokták keverni. A hűtőház berendezésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy a helyiségekben minél kevesebb berendezési tárgy, válaszfal, rekesz, állvány stb. legyen, mert ezek azok, amelyek legkönnyebben fertőződnek s a baktériumokat és a gombákat a legmakacsabbul tartják. Termesztésen meg van a módja annak is, hogy az ilyen módon fertőzött hűtőhelyiségek újból kifogástalan állapotba jussanak. A legtöbb esetben elegendő egy vasszulfátos és meszes átfestés, erősebb fertőzés esetén, mint fertőtlenítő szereket formaldehydet és klórt szoktak alkalmazni. Az utóbbi esetekben természetesen a fertőtlenítő szerek szagának eltüntetésére külön gondolni kell, ami a különféle vegyszerek (formaldehydnél pl. mész, klórnál nátriumszulfát stb.) jöhetnek tekintetbe. A hűtőházak legnagyobb ellensége a hidegben is igen jól tenyésző penészgomba. Ennek elszaporodása esetén a fertőzést tovaszállító levegő generális fertőtlenítésére van szükség, amelyet szükség esetén úgy is végrehajthatunk, hogy a hűtőházakat a tárolt árúktól nem ürítjük ki. A legjobb eredményt ilyen esetekben a levegő ozonizálásával érték el. Ez egy magasfeszültségű villamoskészülékkel az ú. n. ozonizátorral történik, amely a levegőben levő oxigéngázt háromatomú ozongázzá alakítja. Ez kémiailag igen aktiv baktériumölő és szagtalanító gáz, amely azonban, sajnos, színtelenít is. Az ozongáz már minimális, köbméter levegőként 0.2 milligramm mennyiségben gyakorlatilag