Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.
lanul felvirágzott, úgy hogy ma már több mint 200, külön erre a célra berendezett hűtőhajó hordja a húst a távoli világrészekből Európába, sőt még az Egyesült Államokba is. 1 ) Ezekkel a kísérletekkel párhuzamosan folytak a próbálkozások Németországban is a probléma megoldására, s a végleges sikert a német Linde-nek lehet köszönni. Linde nagyteljesítményű, állandóan ható, jégnélküli, pusztán a mechanikus munka felhasználásával hideget termelő, helyesebben hőt elvonó ammoniákos hűtőgépje, korszakot alkotó jelentőségű. A hűtési eljárás csekély módosítással ma is lényegében a Linde-féle módszer szerint történik. Ennek az eljárásnak lényege a következő. A hűtőgépekben a folyékony ammóniák az ú. n. elpárologtató (refrigerator) spirális csöveiben elpárolog. Az elpárolgáshoz szükséges hőt a spirális csöveket körülvevő sóoldatból (vagy más olyan összetételű oldatból, mely az előálló alacsony hőfokon nem fagy meg) veszi el. Ezáltal a sóoldat lehűl. Ezt a —4, —18 C. fokú oldatot a hűtőhelyiségbe szivattyúzzák, ahol a helyiségeket a hideg oldattal telített csőrendszer lehűti. A sóoldat innen visszaáramlik a refrigerátorhoz, ahol újból lehűlve, állandó áramlás révén a tároló helyiségeket egyenletesen hideg hőfokon tartja. A gázneművé vált ammóniákot, valamely külső erőgéptől hajtott dugattyús légsűrítő összenyomja. A gáz a kompresszor után kapcsolt lecsapó (kondenzáló) készülékbe áramlik ki. A kondenzátort állandó vízáramlás hűti, amelynek következtében az összesűrített gáz lecsapódik s újból folyékony állapotba jutva, folytatja útját a refrigerator felé, ahonnét az egész folyamat ismétlődik. Természetesen ehhez a folyamatos eljáráshoz tekintélyes mechanikus munkára van szükség, ami egy százezer óra kalória teljesítményű gépnél a mellékgépek szükségletével együtt 58—60 óralóerő. Ezt a mechanikus munkát a legkülönbözőbb fajta erőgépek szolgáltathatják. A most ismertetett módszer az ú. n. indirekt elpárologtatási rendszeren épül fel, amikor mint említettük, nem maga az elpárolgó ammóniák hűt, hanem az általa lehűtött sóoldat, ami lehet egyszerű konyhasóoldat, vagy erre a célra készült különleges sókeverékoldat, amit sólének szokás nevezni. Ha ez a sóié a hűtőház odairányított levegőjével közvetlenül érintkezik, akkor ezt a rendszert csörgedező, vagy permetező léghűtőrendszernek nevezzük, ha pedig a sóié zárt csőrendszerben folyik, akkor száraz, máskép deresedő léghűtésről beszélünk. A direkt rendszernél ilyen kisegítő folyadék nincsen, hanem a párolgó ammóniákot tartalmazó csővezetékeket közvetlenül ömli körül a hűtendő helyiségek ventillátorral mozgatott levegője. *) Szemjanov: Die Güter der Erde.
