Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.
A minőségileg erősen feljavított gabonatermelés mellett mindegyre nagyobb tért hódít a kivitel céljaira történő állattenyésztés, baromfi-, tojás-, gyümölcs- és zöldségtermelés. A céltudatos termelés azonban nem elégedett meg azzal, hogy a termelés egyes ágazatait a külföldi piacok szükségleteinek és igényeinek megfelelően átállítsa. Rájött arra is, hogy az egyes mezőgazdasági cikkeket félig vagy egészen kikészített állapotban sokkal könnyebben és gazdaságosabban lehet exportálni, mint magát a nyersterményt, így pl- jobban lehet exportálni a húst és a zsírt, mint az élőállatot, a vágott baromfit, mint az elevent, a fagyasztott tojást, mint a nyerset. A zöldséget, gyümölcsöt, fajta, minőség és nagyság szerint szortírozva sokkal könnyebben és jobb áron lehet elhelyezni, mint a kosaras vagy ömlesztett árut. Rájött arra is, hogy az egyes cikket nem akkor a legelőnyösebb külföldre kivinni, amikor nálunk épen megtermett, vagy készre érett, hanem ki kell várni azt az időpontot, amikor az értékesítési lehetőségek a legkedvezőbbek. A mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek ez az új módszere hazánkban még kezdeti stádiumban van, de a kereskedelmi mérleg és a kiviteli statisztika adatai meggyőző erővet mutatják, hogy ez az az út, amelyen haladnunk kell. A mezőgazdasági termeivények értékesítése tehát mindig jobban és jobban programmszerűvé válik. Ez a programmszerüség, a természetadta tényezőktől való lehető függetlenítés nemcsak a külföldi eladások szempontjából, hanem a belföldi értékesítésnél is mindig jobban és jobban érvényesül. A termelési folyamat tényezőit, elsősorban magát a természetet igen kevés mértékben lehet mesterséges erőkkel befolyásolni és a piac szükségleteihez idomítani. Az alkalmazkodást tehát a kész produktumoknál kell elkezdeni, ami annyit jelent, hogy a kész terményeket kell olyan módon konzerválnunk, hogy azokkal a legkedvezőbb pillanatokban tudjunk a piacra lépni. Ezt a problémát kissé közelebbről vizsgálva, mindenekelőtt keressük meg, hogy melyek azok a feltételek, szükségletek és egyéb körülmények, amelyeket a piaci szükségletek kutatásával kapcsolatban ismernünk kell, hogy értékesítési programmunkat azokhoz igazíthassuk. A belső értékesítéssel kapcsolatban tekintettel kell lennünk arra, hogy a) a szükségletek a legtöbb árucikket illetően az év egész folyamán állandók. Ezzel szemben a termelési lehetőségek időszakhoz kötöttek. (A legtöbb árucikk megfelelő mennyiségben és minőségben csak az év bizonyos szakában állítható elő.) b) A rendes termelési időszakokban rendszerint igen nagy mennyiségű áru kerül piacra. Ennek következtében az értékesítési lehetőség ilyenkor rossz, sok esetben nem rentábilis, más szempontból pedig igen könnyen előfordulhat, hogy a termelt áruk
