Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Ujlaki Géza: Az értéktermelő hűtőház I.
Qíjiakt Qíza dr. A HÁBORÜS esztendők elmultával önállóságra ébredt Magyarország rövid időn belül súlyos gazdasági problémákkal találta magát szemben. Az önálló állami élet első egy-két esztendejében a zavaros politikai viszonyok között a mezőgazdaság kitűnően prosperált. Igen hamar kiderült azonban, hogy ez a konjunktúra csak látszólagos, és nem jelent mást, mint hogy a négyesztendős háborúban kiéhezett lakosság — mohón felvesz mindent, amit a háborús és forradalmi időkben igen erősen lecsökkent kapacitású mezőgazdasági termelés produkálni tud. A rendes mederbe lassanként visszatérő állami és gazdasági élet folyamán azonban szinte napról-napra világosabbá vált, hogy nemcsak kenyérrel él az ember és nemcsak búzából él az ország. Igen sok külföldi nyersanyagra, félgyártmányra és iparcikkre van szükség, — amelyet azonban nem adnak ingyért. Ellentételül majdnem egyedül a búza állott rendelkezésre, amelyet a mindig rendszeresebben és intenzívebben dolgozó mezőgazdaság most már igen komoly mennyiségben termelt. A régi háború előtti módszerek szerint dolgozó mezőgazdasági termelésünket ezekben az időkben sorozatos csalódások érték. Későn vette észre, hogy vége van annak a világnak, amikor a Monarchia a magyar búzának kényelmes és természetes felvevő piaca volt. A bécsi, prágai és lembergi liszt- és gabonakereskedők most már szorosan lezárt határok mögül tárgyalgattak. Ha szóba álltak is velünk, igen leereszkedő módon tették, mert nekünk elképzelhetetlenül olcsó árakon és hatalmas mennyiségekben ömlött feléjük a háborús szükségletek ellátására berendezett kanadai és délamerikai „gabonagyárakból" a búza. A tengerentúli mechanizált termeléssel, az olcsó hajófuvarral a magyar búza nem versenyezhetett. Tíz keserves esztendeig kereste az ország a kivezető útat. Ezt az időszakot a gazdasági életben a szélesre nyilt „agrárolló" (az iparcikkek és mezőgazdasági termékek árának diszparitása) és a súlyosan és állandóan passzív külkereskedelmi mérleg jellemezték. Az önálló Magyarország második tíz esztendeje a lassú gyógyulás útja.
