Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

VERS - Dr. vitéz József Ferenc kir. herceg: Mécses az éjben

Fentebbi fejtegetéseinkkel szemben csak a Notitia Dignitatum adatai hozhatók fel. Ebben felsorolva találjuk a pannóniai római erődöket és azok helyőrségeit a Notitia szerkesztése idejére vonatkozóan. Mommsen a szerkesztést 425 tájára tette, míg Alföldi nem tartotta 405—406-nál későbbinek. Mi ügy látjuk, hogy az egész csak tervezet arra az esetre, ha a birodalom régi hatalma megszilárdulhat újra Pannoniában. Az biztos, hogy Győr környékén 2—3 Nagy Theodosius-féle pénzen kívül más pénz, főként Arkadius és Honorius pénze nem volt található. De Theodosius pénzeiről sem állapítható meg, hogy római sírban kerültek volna elő. És semmi nyom sem maradt a Notitia szerint vidékünkön tartózkodó csapatok után. Ilyen csapatok volnának Győrött az équités Stablesiani (cuneus) és az équités promoti. Nincs nyomuk a legio X. Gemina és XIV. Gemina militum Liburnariorum kötelékeibe tartozó csapatoknak, és a Quadrataban állomásozó équités Maurinak sem. A markomann tömegek mellett az V. század emlékeiből keleti gót pénzek ismeretesek Győr környékéről (öntött bronz nagy pénzek Invicta Roma felirattal és a farkas képével). Arról, hogy hunok telepedtek-e Győr közvetlen környékére, csak újabb vizsgálat után kíséreljük meg a beszámolást. írott emlékek azonban beszélnek arról, hogy a keleti gót megszállók mellett és után rugiak is megfordultak vidékünkön, majd 500 táján a longobárdok jelennek meg itt. 568-tól kezdve azonban a germán uralom is megszűnt vidékünkön, mikor az avarok vették át a tartományt a longobardoktól. Az új lakosság nem vette igénybe a római épületeket, és így azok lassanként omlani kezdtek. Ami pénz pedig kezükbe jutott, akár Nerváé volt az, akár Nagy Konstantinus fiaié, azt ruhájukra varrták. De akadt a győri avar temetőben egy olyan sír is, amelyiknek a halottja Nagy Konstantinus fiainak pénzét még fizetési eszközül használta, és ennek megfelelően erszényben őrizte. (Vége.)