Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

VERS - Dr. vitéz József Ferenc kir. herceg: Mécses az éjben

kívül fontos emlék és bizonyíték erre a kelta terra sigillata tál. Alakja egyezik a délfranciaországi terra sigilláták alakjával, a Fláviusok óta nagy keresetnek örvendő és a birodalom minden részében megtalálható díszes meggypiros tálak alakjával. A vidékünkön talált keltaeredetű terra sigillata tál anyaga azonban feketés-szürke agyag, díszítése bekarcolt, fenekének belső oldalán a sigillum nem betűkkel kiírt név, hanem állatalak vagy körök bizonyos geometriai elrendezésben. Nálunk ez helyi gyártmány, nem behozatali cikk. A megszállás előtt kifejlődött edénygyártás egyenes folytatása. Az itáliai edények alakjától mindenképpen eltért, s azt találjuk, hogy kelta fazekasaink, bár egyéb területeken nagyon erős a római hatás, az Itáliából hozott tálak alakját fekete-szürke anyagban egyáltalában nem utánozták. Amennyiben pedig egyezik a délgalliai és a későbbi rajnai edényekkel, nem kell utánozásra gondolnunk, hiszen mindegyik ugyanazon kultúrájú nép, a kelta nép iparának terméke, és ősibb formákra megy vissza az egyezés. Ott azonban, ahol ugyanilyen edényeket már piros mázzal, de bélyegző nélkül találunk, gondolhatunk a római agyagművesség helybeli utánzására. De maradtak életben kelta népszokások is a rómaiak korában, sőt még a IV. században is. Ezek természetesen csak a temetéssel kapcsolatban állapíthatók meg. Ilyet tapasztaltunk Győrött egy, Nagy-Konstantin fiainak korabeli temetőben. Itt több oldalt fekvő, zsugorított, sőt fej nélkül eltemetett csontvázat találtunk bolygatatlan sírban, római mellékletek és pénz kíséretében. A birodalom különböző pénzverőintézetei verték a nálunk előforduló római pénzeket. Vannak köztük szép számmal angliai, karthágói, alexandriai és antiochiai veretek. A többi, hozzánk közelebb eső pénzverők pénzei a távolság arányában nagyobb tömeggel vannak képviselve. Legnagyobb tömegben mégis a sisciai és sirmiumi veretek fordulnak elő, hiszen mindkettő a tartomány határain belül feküdt. A határon belül és a Duna balpartján nem szünetelt a hamis pénzverőműhelyek működése sem. Ezek is szép számmal terjesztették pénzeiket. Környékünkön különösen Gyirmót, Csanak, Ménfő és Koroncó határa dobott felszínre sok hamisított pénzt. Hírt kaptam arról is, hogy a gyirmóti határban egy mezőpásztor vésett kődarabot talált, amelyiken a hír hozója szerint pénzek negatív képe volt látható. Sajnos, a legnagyobb utánjárással sem tudtam megszerezni a kérdéses vésett követ. Ha csakugyan pénz öntésére használták, nem kellett feltétlenül rómaikorinak lennie, hanem keltakori vagy korai népvándorlási germán öntőminta is lehetett. De meglehet, hogy a hír hozója nem is ismerte annyira az ilyen természetű dolgokat, hogy értesítését százpercentesnek tekinthetnénk. Azóta már a hír is elhallgatott róla, és így nagy véletlennek kell lennie, ha ismét előkerül.