Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

VERS - Dr. vitéz József Ferenc kir. herceg: Mécses az éjben

a jogi szervezésen kívül, úgy látszik, eredeti etruszk szellem szülötte. Róma csak tovább fejlesztette. A görög műveltség legelső hatását Róma az etruszkok műveltségével érezte meg. De közvetlenül is befolyása alá került a délitáliai görög gyarmatokkal való érintkezés folyamán, majd azok meghódítása által. Magával a görög anyaterülettel való érintkezése két irányban mutatható ki a kezdet kezdetén. Egyik irányban vallási befolyás érte a görög szellem részéről, mikor a rómaiak már a királyság korában átjártak a delphoi-i jóslóhelyre. Másik irányban a törvényalkotás terén mutatható ki a legnagyobb hatás, hiszen a tizenkéttáblás törvény elkészítése előtt egy bizottság tanulmányozta a görögök törvényeit. De legerősebbé mégis akkor lett Görögország tiszta műveltségének hatása, mikor az Róma provinciájává vált. Viszont már nem tiszta görög, hanem hellenisztikus műveltség hatása alá került Róma, mikor Nagy Sándor birodalmát is hatalma alá hajtotta. Ez felvette az egyes vidékek ősi műveltségét is a maga tárházába, és onnan juttatott Rómának is bőségesen. Amellett azonban Róma a keleti területeken közvetlenül is érintkezésbe került a nagy babiloni, szíriai, feniciai és egyiptomi, illetve a tőlük már áthatott perzsa műveltséggel is. Mindez hihetetlen hatású volt a fogékony római lélekre, és egységes műveltséggé olvadt össze lelkében. Legutoljára, de a mi műveltségünk szempontjából legdöntőbben, a keresztény műveltség hatása érvényesült. Ez az utolsó elem volt az a talpalatnyi föld, amelyik megmentette a régi, ókori műveltséget, és amelyiken állva mai műveltségünk birtokosainak mondhatjuk magunkat. A fentebb említett kultúrelemek részint a katonaság, részint a birodalom minden részéből idekerülő polgári lakosság révén, hozzánk is eljutottak. A népkeveredés fokára jellemző adatokat már ismertettük Győr környékének népességéről írt tanulmányunkban, azért azt itt most nem említjük. Legfeljebb azt ismételhetjük meg röviden, hogy a közeli Balkánról, Itáliából, Noricumból csak ú gy kimutatható idevándorolt katona és civil lakosság, mint kisázsiai, szíriai, afrikai, galliai és britanniai. Van arra is adatunk, hogy nemcsak a kevert római műveltség hat vidékünkön, hanem eredeti egyiptomi hatást árul el az aquincumi mumiatemetkezés és az ószőnyi, illetve somlójenői Osiris-szobros temetkezés; perzsa hatás érvényesül a nagyon elterjedt Mithras-kultuszban, stb. De mindezek a hatások nem szüntették meg teljesen a régi lakosságnak a római hódításig kifejlődött műveltségét sem, hanem abból átment a rómaiba minden életrevaló kultúrelem, ha nem is tudjuk ma már a birodalom többi részében követni ezek útját. A mi vidékünkön pl. a kelta kocsigyártás, ékszeripar és edényművesség zavartalanul folytatta tovább korábban kezdett életét. Legszembetűnőbb, mert legnagyobb tömegben hagyott ránk emlékeket a kelta edénygyártás továbbélése. Az apróbb edényeken