Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

VERS - Dr. vitéz József Ferenc kir. herceg: Mécses az éjben

prém és Pápa, Szombathely és Sopron felé vivő utak vonalát. Azok a helyek, amelyek nem ezeken a vonalakon feküsznek, az említett sugárszerűen széttartó utak összekötő vonalába esnek. 2. RÓMA URALMA és az azt kísérő provinciális berendezkedés sem egyszerű katonai uralmat, sem kizsákmányolásra való berendezkedést nem jelentett. Róma u. i. az akkori világ szellemi kincseit pazarló kézzel szórta szét a provinciák barbárjai közt. A munka nem volt eredménytelen, és a barbár népek nem voltak hálátlanok. A latin nyelv általánossá lett nálunk is, a római vallás elnyomta a korábbi vallási fogalmakat, vagy legalább is magába olvasztotta annyira, hogy ma már csak egyes vallási elemeket tudunk megállapítani Pannónia korábbi népeinek vallásából. A művészet is az akkori római formák szerint élte nálunk is életét. Az anyagi művelődés pedig a birodalom székhelyén és egyéb részeiben elért eredményeket honosította át hozzánk. Olyan mélyreható volt Rómának az élet minden vonalán való befolyása Pannóniára, hogy a későbbi századok életét is befolyásolta, annak ellenére, hogy a népvándorlás századaiban minden mód megvolt arra, hogy a korábbi műveltség megsemmisüljön. Róma betöltötte hivatását, mely a klasszikus költők elgondolásában jutott legszebb kifejezésre már Augustus császár korában: Róma, ne feledd, hogy a népeket kell kormányoznod. De akkor, amikor a barbár tömegek összedöntik a római birodalom erős szerkezetét, ők is arra a sorsra jutnak, amelyik a múltban Rómáé is volt, mikor Görögországot elfoglalta. „Graecia capta ferum victorem cepit, et artes intulit agresti Latio." A római műveltség akkor, mikor Pannónia a hatása alá került, ha még nem is teljesen végleges formájában, de már erősen szinkretikus, sok összetevőből eredt műveltség volt. Az ősi latin műveltség a pásztorok és a földmívelők műveltsége. Ehhez idők folyamán a harcos és jogi szervezés iránt nagy és eredeti képességektől fűtött római képesség tevődött hozzá. Mindez erősen reálpolitikai jelleget adott a birodalom életének és szervezetének. De megvolt a római emberben a képesség arra is, hogy minden más műveltség iránt fogékonyságot mutasson. Az alkalom pedig, hogy ezt a fogékonyságot a legmagasabb mértékben élő tartalommal telítse, hódításai során adódott. Az ősi alapműveltséghez először az etruszk műveltség adott új vonásokat. Ez is kettős műveltség volt már akkor, mikor Róma átvette, illetve befolyása alá került. Egyik eleme a legrégibb időkig visszamenő mediterrán műveltség, másik a görög hatás alatt kifejlett irodalmi és művészi felkészültség. A mykenei kultúra nyomai éppen úgy meglátszanak rajta, mint a görögök közvetítésével átvett feniciai írás hatása. Építészete pedig, amely a római birodalom egyik legjellemzőbb vonása