Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében I. - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében II.

egy időben nyerte végleges képét. Magának az úttestnek Győr vidékén mindeddig még nem sikerült nyomaira akadnunk, de az Arrabona Sabaria közt húzódó úttestnek Árpásnál feltárt része feljogosít arra a feltevésre, hogy a Duna partján húzódó utat is hasonló, oltatlan mészdió és folyóágyi kavics keverékéből öntött útnak tételezzük fel. Ez az út tette aztán a többi úttal együtt a birodalom vérkeringésének részesévé vidékünket. Építésük ideje pedig Kr. u. 100—110 közé helyezendő. ARRABONA a 103—105 tájáig egységes Pannónia provincia egyik határtelepe. Korábban mindenképpen a vindobona—carnuntumi kormányzat érvényesül benne. Mikor azonban Aquincum lesz az egységes Pannónia kormányzói székhelye, rövid időre az veszi át vezetését. Csak később, a tartomány kettéosztása után kerül ismét inkább a nyugati kormányzati székhelyek hatásköre alá. Erődítménye, castelluma eleinte bizonyára a Káptalandomb régi kelta erődítményének védelmi berendezéseit tökéletesítgetett formájában mutatja. Tervszerűen csak akkor épülhetett át, római mérnökök csak akkor vehették igazán munkába, mikor Traianus megépítette a Duna mentén Győrött is átfutó nagy hadiútját. Ez az út Ad Flexum—Magyaróvár felül jött, csekély eltéréssel a mai útvonalon. Kisebb kitérést mutat a mai út Barátföld-pusztánál, hogy a Mosón környékiről ne szóljunk, illetve Öttevény és Győr között. Itt a római útvonal nem tette meg azt a nagy kanyarulatot, amelyet ma találunk az úttesten, hanem Öttevényből a mai Pillinger-majoron át toronyiránt vezetett a Rába torkolatához. Egy részében, öttevény és a Pillinger major közt, az úttestet a mult század hetvenes éveiig használták is, ma szántás alatt van. Római eredetét öttevénytől nem messze talált milliarium bizonyította. Ez a méreteiben és anyagában teljesen azonos volt a Caracalle korában készült győri milliáriummal. Felirata azonban teljesen megsemmisült. Győr város területén a győrszigeti Trefortutcán kellett végigvonulnia, majd átjutva a Rábán a mai kettős vashidak közelében, a Szent László király-utcán és a II. Rákóczi Ferenc-utcán át haladt. Egyik oldalán a castellum falai emelkedtek az út fölé, a másik oldalon a győri forum állott, a mai Széchenyi-téren. Nem lehetett nagy a katonai város területe. Valószínűen nem terjedt túl a Duna partjától délre az ezzel párhuzamosan futó Arany János-utca vonalán, ahol később, még a XVI. század közepén is kényszerítő erővel jelölte ki a vidék geológiai képe a győri erőd falainak helyét. Ha szemügyre vesszük ezt a területet, érdekes a fentebb említett római útvonal fekvése. Ez ugyanis a Duna partjával párhuzamosan szinte pontosan két egyenlő részre osztja hosszában a várost. Nyugatról a Rába alkotta a katonai város határát, keletről pedig a régi időben vizenyősebb rész, a mai Üjkapu-utca vonalánál jelölte ki hatá-