Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében I. - Lovas Elemér: Győr környéke az Imperium Romanum keretében II.

rát, tehát megint ott, ahol a XVI. századi erődítmény is kénytelen volt a városfalak helyét megállapítani. Arra már nincs adatunk, hogy hol húzódhattak a Dunára merőlegesen húzódó utcák, illetve melyik volt ezek közül a táborképeknek megfelelően elképzelhető másik fő útvonal. Abból a körülményből azonban, hogy az ilyen útvonalnak a praetoriumhoz közel kellett feküdnie, a praetoriumot pedig csak a Káptalandombon tudjuk elképzelni, arra gondolhatunk, hogy ez a második fő út a mai Czuczor Gergely- és Jedlik Ányos-utca vonalának felel meg. Ez az útvonal ugyanis a Káptalandomb lábánál éri a Duna partját, érinti a győri forumot is, és amellett a Duna partjának hosszában szinte pontosan !/§ és 2

/3 arányban osztja két részre a várost. Az út tengelyében feltétlenül fel kell tételeznünk a Dunán átvezető hidat. Győr ugyanis még a mai időben is egyik legfontosabb átkelőhely a Szigetközre. Ez ugyan lehet a város vonzóerejének éppen nagysága miatt a következménye, de tudjuk, hogy a múltban sem volt a Mosoni Dunaág mellett, annak déli felében, Arrabonánál nagyobb telep. Gráf András a rómaiak civilvárosát a mai nádorváros helyén sejtette. Tévedése azonban nyilvánvaló, ha megvizsgáljuk azokat az adatokat, amelyekre feltevését alapítja. Neki is, valamint az Árpád-kori Győr fekvését kutató Pleidell Ambrusnak is legerősebb argumentuma ezen a téren az első Kálváriái stáció falába 1874-ben befalazott vörösmárvány feliratos tábla. Pedig ez nem más, mint az akkori kutatók hiedelmének bizonyítéka, de a valóságtól nagyon messze esik a megállapítás. A civilvárosnak az Üjkapu-utcán túl kelet felé kellett feküdnie. Ebben az irányban ugyanis pl. a Schwarzenberg-utcában több cippust találtak, amelyek a vallási kultusz szolgálatában álltak, vagy a Homok-utca és Vasgereben-utca sarkán épült városi ház alapjaiban római edényekkel együtt egy oszlopláb közelében freskó-díszes falomladék látott napvilágot. Ha tehát fel kell vennünk a civilváros létét, azt csak ezen a helyen tudjuk elképzelni. Ezen is végigvonult a carnuntum—aquincumi út, és folytatódott a mai vagongyár és villanytelep közt a régi városrét déli magasabb partszegélyén, mígnem a Budai-út menti barakkokon túl szaladt bele a ma is használt római úttestbe. Ezt az említett útvonalat a város XVI. századi megerősítése után hanyagolták el, minthogy a várfalakat keletre nem törte át kapu, a közlekedési út pedig a város falain kívülre, a mai Szent István-út vonalára tolódott el. A katonaváros kormányzatát a katonaság látta el. A civilváros kormányzata a legjobb esetben municipium-jellegű volt, bár erről semmiféle írott emlékünk nem szól, pedig ugyanakkor üTcijuk, hogy pl. Mursella (Kisárpás, Dombiföld) municipiumként kormányozza önmagát. Fel kell azonban tételeznünk, hogy Arrabona is municipiumi közigazgatásban élt. Szabadon szüle-