Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye és I. Lipót önkényuralma

iniképen consentiálni, Fejedelemségét agnoscálni Országunk Törvénye el­len ki adott, vagy adandó propositióit fogadni, hivségére és kötelességére állani, factióit követni, végezésit és rendelésit effectuálni, az Catholicus Plébánusokat űzni, kergetni és Templomokat foglalni ne merészeljen, tud­ván mind azokat Szabadságunk s Kegyelmes Urunk ö Fölsége authoritása ellen tenni. Az mint mi is ezen Levelünk által mindennemű kiadott, avagy adandó praejudiciumoknak, Tractatusoknak, s Törvénytelenségeknek Pala­tinusi hivatalunk szerént solenniter contradicálunk, s protestálunk, s együtt Kegyelmeteket is Kegyelmes Urunk ö Fölsége nevével s parancsolatjával azoknak megtartásától inhibeáljuk sub nota perpetuae Infidelitatis. Kiben különbet se cselekedgyék Kegyelmetek. In reliquo Isten tartsa Kegyelme­teket jó egészségben. Datum Viennae Austriae die 19. Januarii, Anno 1683." Amicus ad Officia paratissima Comes Paulus Eszterházy. Lipót király a török hadikészülődéseinek hírére ezalatt szövetséget kötött Sobieski János lengyel királlyal, miután a magyar insurgensek cse­kély számában nem látott elég biztosítékot a győzelemre. Kara Musztafa nagyvezir 1683 tavaszán valóban megindult pusztító hadjáratára s Thökölyt a Felvidékre küldve, ő maga egyenesen Győrnek, majd annak sikertelen ostromlása után Bécs várának tartott. A török hadnak ez az átvonulása ismét feldúlta és sivár pusztasággá változtatta az egész vármegye terü­letét. Ekkor pusztult el Koronczó, Rábapatona, Szemere és még sok más helység. Jellemző az akkori állapotokra, hogy az egész pusztai és sokorói járásban a törökdúlás után csak 17 község maradt meg, de azok is telje­sen kifosztva. Nagyban fokozta az elkeseredést az a körülmény is, hogy a császári sereg látva a Bécset fenyegető veszélyt, visszavonult és a magyar földet sorsára hagyta. Emiatt még többen pártoltak át Thököly táborába, bár a kurucvezér ekkor már fegyverszünetről tárgyalt a királlyal, ha ennek ellenében Pozsonyt megkapja. Bécs vára keményen ellenállt a török ostromnak s Károly lotharingiai herceg felmentő seregének, valamint Sobieski lengyel hadának megjelené­sére felszabadult a félhold igája alól. Ezzel végleg meg is tört a jég. Egyesült erővel megkezdődött a török elleni felszabadító hadjárat s ezzel párhuzamosan Thököly csillagának letűnése. Sőt Buda várának visszafogla­lása és a további kudarcok hatása alatt a török — egy kedvezőbb feltételű békekötés reményében — elfogatta Thökölyt, hogy kiszolgáltassa a bécsi udvarnak. Később ugyan kiszabadult fogságából és tovább harcolt mint lovas főtiszt a törökök soraiban, azonban párthíveinek támogatását már nem tudta többé visszanyerni. A kurucok ekkor már csatlakoztak a fel­szabadító hadjárathoz, a vármegyék pedig nagy számban, köztük Győr is, elfogadták Lipót újabb amnesztiáját. A kegyelmet biztosító királyi dekrétum, mely 1684. január hava köze­pén érkezett le vármegyénkhez, többek között ezeket írja: ,,Mi is jóllehet győzedelmes fegyvereinket azoknak büntetésére for­díthatnánk: mindazonáltal bennünk született Kegyelmességünktől, és ezen

Next

/
Thumbnails
Contents