Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Győr vármegye és I. Lipót önkényuralma
Kevéssel ezután Thököly, kinek kuruc serege az egyre súlyosbodó elégedetlenség folytán napról-napra növekedett, Kassára országgyűlést hívott össze s azon mint Felső-Magyarország fejedelme olyan döntéseket hozott, melyek csak az uralkodót illetik meg. A bécsi udvar ezért szinte felindultan küldi szét a vármegyéknek rendeleteit, hogy a kassai országgyűlés határozatai tekintetében milyen magatartást tanúsítsanak a Karok és Rendek. Így érkezett Győr megyéhez is 1683. január 19-én az alábbi levél, mely hűen ecseteli Lipót király és környezetének mérhetetlen felháborodását: „Esett értésünkre, hogy jóllehet Gróf Tököly Imre Uramnak, s az ő Kegyelme követőinek az Armificium fel Földön, s némely Vágontúl való Vármegyékben, egyedül csak Kvartélyozásnak okáért engedtetett vala meg. Ö Kegyelme mindazonáltal annak alkalmatosságával abutálván, Szabad Királyi Kassa városában Gyűlést hirdetni és oda az Ország nagy részét, akiknek tudni illik az feljebb megírt Vármegyékben Jószágok vagyon, azoknak elvesztése alatt citálni, Magát pedig Fejedelemnek, s Magyar Ország egy része Urának nyilván nevezni és Titulálni, Kegyelmes Koronás Király Urunk ő Fölsége Jövedelmit és Jurisdictioját, s az Sz. Korona igazságát magának tulajdonítani, Római Catholicus Plébánusokat minden ünnen ki űzni, az Templomoknak nagyobb részét elfoglalni merészli; Sőt az ö Fölsége Hiveit maga hivségére és kötelességére kényszeríti és bizonyos Országunk veszedelmére következő s említett Kegyelmes Urunk ö Fölsége Királyi méltóságának praejudiciumára czélozó dolgokat igyekszik tractálni és végbevinni. Kiknek színezésére hivó Levelében föl teszi ugyan megirt Gróf Tököly Ur, hogy Kegyelmes Urunk ö Fölsége, az Törökkel való békességnek meg szerzésében, ö Kegyelme mediatorságát acceptálta legyen, s arra nézve kívánja az Nemes Ország Tagjainak Jószágok elvesztése alatt oda vaió menetelét. Holott az Armificium punctumiban az vagyon, hogy az ö Kegyelme ajánlott interpositiója kedves lészen, ha aequis condicionibus az kereszténységnek javára fárad és segéti az Török Portán az békesség dolgát, de nem ilyenformán engedtetett meg, hogy mind Kegyelmes Coronas Királyunk ö Fölsége authoritásával, s mind Országunk Törvényével, ugy Nemesi Szabadságunkkal ellenkező propositiókat és inkább veszedelmes, nem mint hasznos tractatusokat indítson az feljebb irt uton és módon. Mivel azért az ilyen Országos Gyűlésnek hirdetése mástól nem lehet, hanem azoktól, kiket Országunk Törvénye nevez, sőt az Pogány ellenségnek jussa nincsen, hogy az Körösztények között új fejedelmi Titulust csináljon, Kegyelmes Királyunk ö Fölsége nagy praejudiciumával, járulván ehhez az is, hogy megirt -Kegyelmes Urunk ö Fölsége semmi lett uton, s módon Mediatornak az békesség állapotjában nem választotta Gróf Tököly Imre Urat. Azonban pediglen mivel mi nékünk, mind hitünkben, s mind Palatinusi Tisztünkben jár, hogy Kegyelmes Coronas Királyunk ö Fölsége böcsületét, Királyi Authoritását és méltóságát oltalmazzuk, Országunkban mindennemű akár mi formán indított factiókra, sőt önnön maga ö Fölsége, s az Szent Corona igazságára vigyázunk. Annak okáért akaránk Kegyelmeteket ezen Levelünk által megtalálnunk, intvén, sőt Palatinusi authoritásunkkal parancsolván, hogy az megnevezet Gyűlésnek senki sem-
