Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
gorúan meghagyja, hogy azok a katonák, kik élettársaikkal nem akarnak törvényesen egybekelni, az illető nőt 3 nap alatt távolítsák el a várból. Aki pedig egybe akar kelni, jelentkezzék a soltészi hivatalban. Ha a 3 nap eltelik s még ilyen nők tartózkodnak a várban, a hóhér a hajadonokat megbélyegzett arccal űzze ki a kapukon, a házasságtörő nők pedig halállal lakoljanak. A porkoláb ügyel fel az erkölcsökre. Meg kell emlékeznünk az egészségügyi szervezetről is, melynek első írott nyomai a XVI. századra nyúlnak vissza. Orvosi teendőket végeznek a borbélyok, akiknek 1593-ból van céhlevelük. 86 ) Ez előírja, hogy a sebesült katonákat itthon a borbélymesterek közösen kötözzék be, a díjat is közösen osszák el. Csak a harctéren kötözhet egy-egy borbély magánosan. A külföldi egyetemeken rendes orvosokat is képeztek. Győrött már 1507-ben ismerjük Mihály orvost, kinek Újvárosban háza volt. Később több orvossal is találkozunk. 1643—4-ben Klock Jánosnak, a bölcselet és medika doktorának a bécsi kapu közelében volt háza. 87 ) Gyógyszertár már biztosan volt a XVI. század második felében. Valószinűleg a katonaságnak is volt gyógyszertára. Az 1626-ban megtelepedett jezsuiták nyitottak gyógyszertárt, amely székházukban volt. Bedy Vince szerint 88 ) a XVI. század második felében 1—2, a következő században 3 gyógyszertár szolgálta Győr szükségletét. Kórházak közül legrégibb volt a Szent János vitézek ispotálya, amely inkább menedékhely. Ez a XVI. században megszűnik. A német katonáknak a XVI. század második felétől van kórháza, amit Teuffel András generális főkapitány rendez be. Ez csak a XVIIII. sz.-ban szűnik meg. 89 ) 1748-ban vetik meg a mai Szent Háromság városi közkórház alapját. 90 ) A közegészség ügyét szolgálták a fürdőházak. Így a XIII. században a János-lovagok fürdője, a XV. sz. végétől a káptalani fürdőház, amely azonban a török időkben tönkremegy. A német katonák kórházának is volt fürdője. 91 ) Nagy gondot fordítanak a kutakra. 1719-ben elrendelik, hogy a „kutak mindenütt reparáltassanak és megtisztogattassanak oly modalitással, hogy az mely utcában vagyon az kút, azon utca egyenlő akarattal, költséggel és fáradozással, akár városi, akár nemes ember légyen, reparálja és tisztogassa, kivévén csak azokat, akiknek kútjok magok udvarán vagyon." Ez utóbbiakra nézve „nem ítéli helyesnek az nemes magistratus. 86 ) Győri kápt. h. h. levéltár. V. felv. jkv. 252—4. i. 87 ) Bedy Vince i. kézirata 299. 1. 88 ) i. kézirata 302. 1. 8B ) u. ott 310—1. 1. 80 ) Petz Aladár dr.: Győr sz. kir. város Szentháromság Közkórházá<nak múltja és jelene. Bpest, 1929. 15. 1. 91 ) Bedynél 320—2. 1.
