Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
hogy szomszéd uraimék konkuráljanak, mivel azután kiki közét tartaná az olyatén kutakhoz és veszekedések meg más rossz következések is onnét energálhatnának." Meg kell emlékezni végül a szegényügyről is. Az első városi szegényházat Kapornaky Ferenc hagyatékából 92 ) a XVI. sz. végén létesítették. Valószínűleg a török idők alatt pusztult el. A győrszigeti Lazarethumot az 1592. püspöki urbárium említi. Valószínűleg katonai intézmény volt. Az 1640. évi Canonica Visitatio csak mint megvolt intézményről emlékezik. A német polgárok menedékháza a XVII. sz. közepetájától állott fenn. 1746ban Haberle Cecilia alapítja a ma is meglevő német ispitát. A magyar ispita alapítója Széchenyi György győri püspök 1666-ban. A város hatóságának mindenre van gondja. Az állam még nem terjeszti ki gondoskodását az életmegnyilvánulások bonyolult területeire. A törvények sokszor csak nagy alapelveket deklarálnak, vagy konkrét sérelmek megtorolásáról gondoskodnak. A városigazgatás a privilégiumok szabta keretben folyik s a bástyáikon belül élénken él a statútum-alkotási joggal együtt az önkormányzat szelleme. A városi hatóság jogkörének csupán időleges kényszerűségek (mint pl. a katonaság) szabnak korlátokat, a felsőbb hatóságok még nem gyámkodnak túlságosan a városok felett. Az adót meg kell fizetni, különben a város úgyszólván szabadon közigazgathat. Inkább csak a földesúri városok kénytelenek tűrni a földesúr, sőt esetleg a vármegye közvetlen beleszólását az ügyek intézésébe, bár ez a felügyelet igen gyakran a városok javát szolgálja. A városi polgárság mégis felfelé tör, a szabadság felé s igyekszik azt kivívni. Győr is ezt akarja, de csak Mária Terézia közvetítésével 1743-ban sikerül elérni. E küzdelmek történetét azonban más. tanulmányban szeretném tárgyalni. B2 ) Teuffl főkapitány titkára volt.
