Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
öregmarha fontja 3 dénár Borjúhús 4 Borjúfej egész 15 »» Tüdő, máj és hozzávaló 9 Bél, vagy fodra 7 • »» Bárányhús húsvéttól—pünkösdig fontja 4 Pünkösd után 3 Disznóhús, kövér és száraz szalonna 6 >> Nyers és vékonyabb disznóhús . . . . 4 >> Faggyú ; 6 tt Hogy az árszabást megtartsák, választanak a káptalan autoritása alatt levő városiak közül és a regiment-alattvaló mészárosok közül 2 bizonyos marhakereskedőt céhmestereknek. Ha megszegik az árszabást, a céhmesterek 12 tallér büntetést fizetnek. A bírságot közcélokra fordítják s kinek-kinek a magistratusa veti ki és hajtja be. A céhmesterek is jogosultak a kihágó mészároson 12 ft bírságot megvenni. 1648-ban kiegészítik az árszabást. — Ha a mészárszékben nem borjúhús, hanem tinóhús lenne, az inspektorok ezt részben a franciskánus barátoknak, részben az ispotálynak adják. Az inspektoroknak magistrátusuk előtt hitet kell tenniök, hogy hivatalukban igazán eljárnak, mert ha kedvezésben tapasztaltatnának, „tisztességen vesztetteknek tartassanak". Minden szombaton a mészárosok által vágott marhák számát írásba kell foglalni s arról a regement-alattvaló a soltésznak, a városi alattvaló inspektor a bírónak „cédulát" ad. Kemény büntetést helyeznek kilátásba arra az esetre, ha a szegényebbeknek a mészárosok nem akarnának egy-két font húst vágni. (v. ö. Sefcsik Ferenc Húsárszabás 1644. évből. Győri Hirlap 1899. évf. 184. sz.) 1647-ben eltiltják a kovácsoknak a csizmapatkolást, mert azt csak a lakatgyártók csinálhatják. 84 ) Szabályozzák a zsemlye sütését, amit az óvárihoz kell alkalmazni. Ha ott öt lat lesz egy pénzes zsemlében, itt is hasonlóképen. 85 ) Az erkölcsrendészet terén is találunk több szigorú statútumot, így 1720-ban a jegyzőkönyv megállapítja, hogy az afféle tisztátalan parázna személyek igen elszaporodtak, de fejkötőt kötvén a fejökre szabadon járnak kelnek az emberek között. Ezért ezeket ki kell nyomozni s az újvárosi pellengéren megvesszőzve a városból elcsappatni. Az erkölcsrendészetre Heister főkapitány is gondot fordít. Szabályrendeletének 28. pontjában megállapítja, hogy a helyben állomásozó német katonák a keresztény erkölcsök rovására romlott és kétes erkölcsű nőkkel élnek és laknak, kik közt férjeiktől megvált és házasságtörő nők is találkoznak. Ezért szi84 ) Győr városi ltár. Prot. 1630—1647. Pag. 417.) 8B ) Statútum 1718-ból. Győr város ltára. Prot. 1717—1722/121. 1.
