Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
tói fogva este 8 óráig van megengedve. Ekkor a pincéket be kell zárni s azontúl — a bor elvesztésének terhe alatt — mitsem szabad kimérni. 71 ) Az esti takarodó után a vendéglősöknek és korcsmárosoknak is el kell távolítani vendégeiket, mert ellenkező esetben összes boraikat elkobozzák. 72 ) A vásárbírák ügyelnek fel arra is, hogy a súlyok s mindenféle mértékek a hatósági mértékeknek megfelelők legyenek. Vizsgálják meg havonkint többször az iparosok műhelyeit és ellenőrizzék őket: szigorú büntetés terhe alatt járjanak el és semmit se merjenek eltitkolni. A mértékek megbélyegzése is az ő tisztükhöz tartozik. 73 ) A XVIII. sz. elején a kereskedőkre és iparűzőkre általános a panasz, hogy túlságosan felcsigázzák cikkeik árait. Ezért a főkapitány addig is, míg e téren meg fog történni a kellő árszabályozás, elrendeli, óvakodjanak a túlságos árkövetelésektől és a vevő megkárosításától; mert lelkiismeretlen eljárásuk esetében méltó büntetésre számíthatnak. 74 ) Győr város nagyon sokat szenved a tűzvészektől, ezért nevezik a török időkben a várost égett városnak (Janik Kalának). A sok tűzvésztől sújtott városnak Mátyás király 1489. évben 6 évi adómentességet ad 75 ) s lépten-nyomon találozunk a statútumokban túzrendészeti intézkedésekkel. 1698 szeptember 17-én 11 pontban részletesen szabályozza a városi magistrátus a preventív tűzvédelmet: A szigorú rendelkezésre az épen ez időben pusztított tűzvész adott közvetlen impulzust. Kimondja a statútum, hogyha a gondviselés hiánya miatt a jövőben valamely háznál a konyhában, kamrában, istállóban a szolga miatt tűz támad, „a ház gazdája és asszonya megfogatik és erősen bűnhődik". Akinek jószága a büntetést fel nem érné, attól a tanács a házát is elveszi. Ha pedig a szolga hanyagsága miatt istállóban, udvaron, kamrában, vagy padláson gyertyával tűz támad, az olyan szolgának, vagy szolgálónak nemcsak minden szolgalatja elvész, hanem mások példájára feje vétetődik. Azért senki éjjel a padláson gyertyával ne járjon 12 forint bírság alatt, mert akit rajta érnek és valaki bemondja, a 12 forintot azonnal megveszik. Akinek rossz a sütőkemencéje, vagy kéménye, azokat egy 71 ) u. ott 13—14. p. 72 ) u. ott 33. p. 7S ) u. ott 16. p. 74 ) Heister i. rendelete 18. p. 78 ) 1489. október 1-én Mátyás király megparancsolja a györmegyei kir. adószedőknek, fő- és alispánoknak, szolgabíráknak, vél, esküdteknek, hogy Győr város azon polgárait és lakosait, kiknek háza a város legnagyobb részének földig égése alkalmával a lángok martalékai lett s kiket ő minden kir. adófizetéstől felmentett, ez idő alatt e tekintetben háborgatni ne merje. — Teleki: Hunyadiak kora. Pest, 1857. 12. köt. 469. I.
