Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
vagy két hét alatt meg kell építeni, mert a házakat végigvizsgálják, s ahol rossz épületet találnak, a gazdát tömlöcre vetik. Amikor szeles idő támad, minden ember házánál elegendő víz legyen az udvaron, vagy a ház előtt hordóban, vagy kádban, vagy másféle edényben, míg a szél le nem csillapodik. 76 ) És minden gazdának legyen kannája, dézsája, vagy vízhordó edénye s különösen a tűztől távolabb lakók, siessenek segítségre. Aki nem megy segítségre edényekkel, vízzel és szükséges eszközökkel, annak házára mennek s minden edényét szabadon elviszik vizethordani, másnap azután a.gazdát és gazdaasszonyt cselédestől megfogják, beviszik fogságra a büntető magistratus kezéhez. A Heister-féle rendelet is előírja, hogy minden házbirtokos is tartson házánál, vagy a ház előtt egy kád vizet. Tűz esetén a szomszédok is kötelesek kútjaikat teljesen készen tartani, 4 arany bírság terhe alatt. 77 ) Senki ne merjen lopni a tűz alatt. Ha valaki valamit elvisz, másnap keresztény hite szerint tartozik visszaadni a gazdának. Ha nem adja elő, vagy magánál tartja, elrejti, vagy eladja és rája bizonyodik, vagy nála, vagy másnál megismerik, akinél találják, az is megbűnhődik. Aki pedig ellopta, elrejtette és más nak eladta, annak jobbkezét a hóhér levágja, akár férfi legyen, akár asszony. A tűz alkalmával az újvárosi tiszteknek minden renden lévők szót fogadni tartoznak, mint a magistratus képebelieknek. Ha valaki rájuk támad, megveri, törvény szerint megbűnhődik, kezét levágják, a tisztviselőnek pedig ha valaki szót nem fogad, szabad „verekedni". A tűz esetén a rendre való vigyázásra a magistratus külön vigyázó embereket és az újvárosi tiszteket (tizedeseket) rendeli. „A Sütő Magyar Asszonyoknak, Pékeknek, kik éjjel-nappal fűtenek, kovácsoknak, lakatosoknak, akik éjjel-nappal tűz mellett dolgoznak, bognároknak, asztalosoknak, kik műhelyükben gyertyaforgácsot égetnek, pintéreknek, kik edényeket forgácscsal füstölnek, utcán és műhelyben, a tornác alatt és színekben tűzet csinálnak, hasonlóképen az égett bort égetőknek, sörfőzőknek megparancsolják, hogy házatájukra erősen viseljenek gondot. Onnan tűz ne támadjon gondviselés hiánya miatt, mert az olyan ember elveszti házát, ha belvárosi, onnan kiküldik, ha újvárosi, onnan is elküldik. Ezen felül még meg is büntetik." A fazekasoknak is megparancsolják, hogy a városon kívül égessenek, mert különben lerontják a kemencét és megbüntetik őket. 76 ) Debrecenben ezt kapitányvíznek hívták, mivel az utcakapitányok ügyeltek fel arra, hogy mindenütt a víz kéznél legyen, v. ö. Zoltai Ferenc: Debreceni utcakapitányok, tízházgazdák és tizedesek, Debrecen, 1939. 77 ) Heister rendelete 1713-ból 20. p.
