Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
ségének ki nem jelentem, sőt inkább, ha mi kárát hallom az városnak, azt bemondom. Más tisztviselő vagy más bíró alá magamat bíráim híre nélkül, vagy a tanácsbéli uraimék közül való híre nélkül nem adom és midőn az város közül magamat ki akarom vennem, város becsületes levelét magam viseléséről és jámborságomrul fogok kérni, ha pedig hír nélkül elmennék, más tisztviselő vagy más bíró alá adnám magamat vagy elszökném, azonnal az város minden jószágomat elfoglalhassa és az hol találni fognak megfagathasson és megbüntethessen. Erre kötöm magamat híven, böcsületem vesztése alatt az én körösztény hütemmel és az szent evangéliummal. Isten engem úgy segéljen. "46) A városi bevételek más forrásai voltak a vásártartással kapcsolatos bevételek (ú. n. vásárvámok, helypénzek), a kövezet, illetve útvámok (pflastergeld) és az egyéb kisebb haszonvételek jövedelmei (bormérés, pálinkamérés stb.). Győrött már a legrégibb idők óta Szent Péter székének ünnepén (jan. 18.) Szent György napján (ápr. 23.) nagyhét szerdáján, Űrnapján, Kisasszonynapján (szept. 8.), Szent Erzsébet napján voltak országos vásárok. 47 ) II. Mátyás 1609-ben kiadott kiváltságlevelében e régi vásártartási jogokat megerősítette, sőt 1614-ben Mária Magdolna napján is engedélyez vásárt. 48 ) E vásárok egyrészt a földesúrnak, másrészt a városnak is jelentékeny jövedelmet hoznak. Arról nincs tudomásunk, hogy ezek a jövedelmek hogyan oszlottak meg. 49 ) Az esküdtek 1640-ből származó jövedelemrendezéséből tudjuk, hogy a várost illette a Szent Péter, Szent György és Erzsébet-napi vásárok jövedelme, 50 ) egy 1719-ből származó statútumból pedig azt, hogy a Magdolna-vásár jövedelme is. 51 ) A vásárvámokat több statútum szabályozza. Az első ismert egy 1602-ből való statútum, mely szerint „vámlevél kiállítása 4 dénár. Sokadalomban (vásárban) egy szekér után 4 dénárt kell fizetni. Egy ökör és minden marha után 1 dénárt. Az mérőből egy szekér búza beméréstől 4 dénár. Ha pedig kin hálatja, hogy haza nem viszi, hát tartozik az bírónak 100 bécsit fizetni bírságot. Ezenkívül aprólékostul 1 bécsivel tartozik. A mérő mérés4 «) Eredetben Győr város ltára. Prot. Anno. 1697—1701. 10. 1. Közli Kolosváry—Óváry Corpus Statutorum V. 2. 348. v. ö. Iványi Béla: A városi polgárjog keletkezése és fejlődése figyelemmel Buda és Pest városokra. Budapest é. n. 68. 1. 47 ) lásd Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. 124. 1. 48 ) Győri kápt. magánltár 3. Cimtheka 100. sz. — 6. T. 1550. sz. — Hiteshelyi ltár 26. Lad O. fasc. 678. sz. 49 ) v. ö. Bedy i. munkája 125. 1. 50 ) Győr város ltára. Prot. 1630—1647. 73. p. 61 ) Győr város levéltára. Prot. 1717—1722. Pag. 209.
