Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
töl és pöcsételéstől tartozik az vidéki 40 dénár egész mértőtől, fél mérőtől 20 dénár, városi ember tartozzék 4 dénárral". 52 ) Az 1629—38. évi jegyzőkönyvben találunk egy újabb instrukciót, mely a Szent Erzsébet napi vásárvámra vonatkozik. Ez instrukció szerint terhes bőrös szekér után 40, teli búzás szekér után 80, almás, diós szekér után 20 dénár a vám. Minden száz fazékból 2 öreg, 2 kicsi fazék. Minden kalmár sátor után 40 dénár a helypénz. Minden szekér bor után kik ott kinn árulnak 20 dénár, ha által viszik teherként 40 dénár. Üres szekértől 40 dénár. Minden száz kősótól 2 só. Minden lábas marhától 1 dénár, minden számos marhától 1 dénár. Teknős, lapátos, tányéros szekerektől 6—6 dénár. Minden száz szitától, rostától 1—1. Minden gyékényes szekértől egy-egy. Minden vízen való hajótól kormány szerint 12 dénár. Sajtároktól és kannásoktól egy. Tallósoktól minden száztól kettő-kettő. Minden eladott szekér hagymától két fogas hagyma. Minden malomkőtől 20 dénár. Minden teli szekér haltól egy fogas hal és 40 dénár. Idegen török marhaárustól 40 dénár. Komáromiak kik rác, török árusok 12 dénár. Minden főző asszonytól 4 dénár. Minden len és kende r áruló asszonytól 1 dénár. Egy ághosos szabótól 3 dénár. Párna és hímes ruhaárusoktól 3 dénár. A komáromiak minden szüvettől 1 dénár. Minden dugha sótól 1 dénár, ötvösöktől, kötélgyártóktól, szíjgyártóktól 4 dénár. Üveggyártóktól 4 dénár. Süveggyártóktól 4 dénár. Minden szekér széntől és fától 4 dénár. Minden teli szekér léctől vagy gerendától 4 dénár. A győri csapiárok egy-egy pint bort, vagy 4 dénárt adnak. Minden szöllőárustól 40 dénár. Minden hajón levő búza, rozs, árpa, zab, köles mérőjétől 1 dénár. Minden táblán levő kockásoktól 20 dénár. Minden hajtott eladó marhától beszállásolásért (pro loco depositionis) 2 dénár. Minden tung vajtól, akár Újvárosban, akár ittben, akár külvárosban árulják, 2 kent funt vaj. 53 ) A hídvámok Győrött a káptalant és a püspököt illették. Kövezetvámról azonban a XVIII. század elejéről tudunk. 54 ) Sefcsik Ferenc egy cikke szerint ez időben por és sár tekintetében az utcákon tűrhetetlen állapotok uralkodtak. Viszont az útak rendbentartása és kövezése pénzt kívánt, ezért 1725-ben a várparancsnoknál (Mansfeld grófnál) összejöttek a polgárok, a katonaság és káptalan küldöttei és elhatározták a kövezetvám szedését. Sefcsik abban téved, hogy 1725-ben határozták el a kövezetvám szedését, mert már 1718-ban is ismerik a „pflasterpénzt". 1718 november 14-én hozott statútum megállapítja, hogy a serfőzők minden akótól egy-egy dénárt fognak fizetni pflasterpénzt. Minden öreg hajófától 2 forintot, középsőtől egy tal62 ) Győr városi ltár. Prot. 1601—4. 949. 1. a3 ) Közli Bedy i. munkájában 125—6. 1. 56. jegyzet. 54 ) Lásd Dalló Gyula: A győri kövezetvám vázlatos története c. ta nulmányt Győri Kalendárium 1940. 90—92. 1.
