Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
nótárius pedig Both Márton esküdt és perceptor uramtól 62 foréntokat vett kézhez, melyeken „tokot, vizát és kávét vévén (az utolsó obulusig)", azokat elküldötte a Palatínusnak (nádorispán). Ugyanakkor a tanács egy kocsin lajtban „bizonyos számú menyhalakat, csukát, pontyot küldött Szent Miklós napjára, melyeknek vásárlására" Horváth Ferenc subtitutus bíró Both Márton perceptortól 40 foréntokat vett át. A város saját kiadásait azonban bizonyos bevételi forrásokból fedezte. Régi birtokai a századok alatt ugyan elenyésztek (Szigetet is odaadta Mátyás király a győri püspöknek), így magánvagyonból bevétele nem volt. Hogy mégis a közszükségleteket némiképpen ki tudja elégíteni, arról egyrészt a királyok gondoskodtak, akik a kir. kisebb haszonvéti jogoknak a földesúr sérelmére való átengedéséből juttattak bevételeket a városnak, másrészt a város maga is igyekezett bevételi forrásokat nyitni. így 1698-ban arra való tekintettel, mivel „az városnak sehonnét semmi jövedelme nincsen, azért, hogy az város szükségére valami kevés jövedelem legyen, statuáltatott": Ha valaki ezután a polgárok közé felvétetni kívánkozik, a város szükségletére fizessen 6 forintot s ez a város passzusa mellett szabadon kereskedhessek. Aki azonban kisebb értékű ember, az csak 3 forintot fizessen, melyet a bíró kezéhez kell adni. De az ilyen ember nem kereskedhetik a város passzusával, míg a 6 forintot le nem teszi. Aki pedig igen szegény az egy tallért fizet a városnak. Aki céh tag akar lenni, az is 6 forintot fizet, majd miután felveszik, beveszik a céhbe is. A polgároknak hitet kell tenniök s a felvételért és a városi protokollumba való beírásért tartoznak a bírónak és a nótáriusnak 50—50 dénárral. Aki pedig jövevény gazdag, sokkal bír, idegen országi, az olyan soha sem szolgált, csak haszonvételért Győrbe jön lakni, ha pedig másutt tetszik, városi levelet vészen, elmegyen — az olyan — mondja ki a salamoni ítéletet — fizessen! De aki fejszével keresi a kenyerét és árvái vannak, vagy ha nincsenek, de egy fejszéje vagyon, annak engedhet bíró uram az taxabul, vegyen is, engedjen is. 45 ) A polgárok a felvételkor esküt tesznek. Az eskü szövege a következő volt: „És N (omen) esküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú és szent Lélek, teljes szent Háromság egy bizon Istennek, boldogságos asszonyunk szűz Máriának és Istennek minden szentinek, hogy ezen Győr városában Istenem után az én koronás királyomnak, azután Győr városa bírájának és városi esküdt uraiméknak s több előttem és nálamnál följebb való tisztviselőknek igaz leszek és parancsolatjuknak tehetségem szerint eleget tenni igyekezem, ezen Győr városát és annak igazságát oltalmazni fogom, titkát az városnak az én koronás királyom, ellen45 ) Győr város levéltára Prot. 1697—1701. Pag. 204—205.
