Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedése előtt II.
házban ilyen helyiség nincs, s a polgár saját házában nem akarna kvártélyt építeni, úgy a bástyára dülő házsorban tartozik ily kvártélyt építeni. Utóbbi esetben a főkapitány mentességi levelet ad az ilyen polgárnak, melynek értelmében saját házában ment a katonai beszállásolás terhétől (salva quardia). Ez az eredete a Győrött ma is meglévő Ujvilág-utcai, Ujvilágtéri, a nemrég lebontott Bástya-utcai kis házaknak (pattantyúsházak). A polgárok, ha általában személyükben nem is kellett katonáskodni, veszély (tűzvész, ellenséges támadás) esetében személyes szolgálatokra voltak kötelezve. Heister főkapitány rendelete (1713-ból) megemlékezik arról, hogy a polgárság és egyéb városi lakók írásban kapták meg azt a rendeletet, mely számukra kitűzi ama helyet és állást, melyet ellenséges támadás, vagy tűzvész esetén el kell foglalniok. 41 ) Külön terhe volt a városnak Szent György napkor ebédpénz fejében 100 forint. Ügylátszik eleinte a város tényleg ebédet adott a földesúr tiszteletére, később a XVI. században ezt az ebédet megváltotta. A XVII. század folyamán a városi jegyzőkönyvekben ismételten találkozunk az ebédpénz megfizetésével, ekkor azonban az ebédpénzt két részletben Szent György és Szent Mihály napkor fizették. 42 ) Az 1613 augusztus 21-én találjuk feljegyezve, hogy a város a káptalannal megegyezett, hogy a Szent György napi ebéd megváltása fejében 100 forintot fizet és pedig felét Szent György és felét Szent Mihály napján. 43 ) Egyéb terhei voltak a polgárságnak: újévi ajándék fejében 1 szarvast, vagy vaddisznót, vagy két dámvadat szolgáltat be; a káptalan üres hordóit szüretkor Védenybe szállította, télidején pedig a káptalan jégvermébe jeget hordott, hivatalos ügyben 10 ingyenes fuvart adott, végül minden kanonoknak évenként 1 félfizetéses fuvart. 44 ) A város a káptalannak járó terheken felül természetesen részt vett az országos közterhekben s • viselte a hadiadót is. Ezt az adót az országgyűlések vetették ki s így a városnak érdeke volt minél jobban leszorítani az adó mértékét. 1720-ban feljegyzik a város protocollumába, hogy a nemes tanács Pozsonyba küldötte a város főbíráját a portio (adókivetés) reparációja végett. A kérelmet illő módon támogatni kellett, ezért a bíró után „egy kocsi bizonyos számú vadakat és madarakat küldtek" az országgyűlésen az adó-kivetés rendezésében foglalatoskodó méltóságos urak számára, „melyeknek megszerzésére Bíróné asszonyom adott ő kigyelménél levő nemes város pénzéből!" Horváth Ferenc helyettes bíró és hites **) Ezt megtaláljuk minden vár jellegű városban. *») Győr város jegyzőkönyvei. 1614—21. 1. lap, 20. lap, 30. lap. *») u. o. 87. lap. **) Győri Káptalan magánlt. 18. T. 2833. sz. — 21. T. 3174—21. T. 436. sz.
