Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

ADATTÁR - Mithay Sándor — Bottyán Árpád: Első koroncói ásatás Bábotán

csontokat is szedtünk ki. Érdekesek ezek között a csonteszközök. Két finoman kidolgozott, állati bordából készült simító, szilánkolt csontokból csiszolt árak, és lábszárból faragott ár vonják magukra a figyelmet. Kőeszközök: több örlőkő és ütőkő töredéke szintén a ház paticsrétegének szórványos leletei. Nem tartozik a ház anyagához egy szép kis fekete törött edény sem (3/1939. 26.). Igen hasonlít a ház mellett talált második urnasír kis bögréjéhez (3/1939. 4.-hez). 60 cm. mélyen került elő (4. ábra, alsó 15 mellett). Sok volt a szórványos cserép a ház paticsrétege felett is. Ezek szintén nem számíthatók a ház leleteihez. Ebből a cserépcsoportból való néhány középkori cserép is. Erről a részről kagylóhéj jak bizonyítják a lakosság élelmiszereinek egy csoportját. Néhány nagyobb paticsdarabból arra lehet következtetni, hogy veszszőböl készült döngölt falakról lehet itt szó. Gerendának ugyanis semmi nyomát sem találtuk az egész ásatás alatt. Emellett szól az is, hogy a paticsréteg is kevés helyen mutatott nagyobb összefüggő felületeket. Az eleven földben a kirajzolódott cölöplyukak megadták nagyjában a ház alaprajzát. Általában gyengén látszottak a sárgás homokban. Néhol csak halvány elszíneződés mutatta, hogy ott is egykor cölöplyuk volt. Egy esetben azonban igen erősen kirajzolódott a lyuk (4. ábra D.). 55 cm. mélyen jól átégett tűzhelyet találtunk. Alatta, az átégett homokban, a leszedett tűzhely közepe táján, merőlegesen lefelé haladó lyukat észleltünk. Ebben néhány cserép, kődarab volt, körülötte pedig agyagmegerősítés. Ez jobban tartotta meg a laza, homokos talajban. Valószínűen erősebb tartócölöp volt. De a talaj lazasága miatt másképpen is kellett a ház építőinek magukon segíteniök. A sarkokon négy cölöp volt. De előfordul az az eset is, hogy kidűlt, meglazított vagy elkorhadt cölöpöket meg kellett újítaniok. A ház délkeleti sarka fiatalabb tűzhely alól került elő, bár feltételezhető az is, hogy talán éppen ebben az irányban még meg fogjuk a folytatását találni. Legérdekesebb mindenesetre a következő oldalfal. Ez északkeletre néz. Bár egyenes falat is lehetne feltételezni, mégis az itt talált kemence megzavarja ez a feltevést (4. ábra C). 50 cm. mélyen volt a felszín alatt. A búbos kemence eleje a ház belseje felé nézett kis padkaszerü előrészével. Mögötte a boltozat következett. Ennek csak 10—15 cm-nyi íve maradt meg. Belsejében néhány beomlott töredéket találtunk. Belső részének átmérője kb. 40—45 cm. Falai vastagok és durva sározási nyomok látszanak rajta. Az egész igen sokáig volt erős tűznek kitéve. Talán valami olvasztó kemencének használták. A boltozat alatt, tehát a kemence belsejében, megolvadt agyagrögök is erős tűz mellett bizonyítanak. Előrefele a boltozat lejtett és az előtte levő padkaszerű részt is félig körülfogta. A padka szélétől számított átmérő a boltozat falával együtt 140 cm. A boltozat mellett az előbb említett padkával egymagasságban oldalt is volt két lesározott felület (4. ábra C. délkeleti oldalon). Talán ezek is padkák lehettek, bár magában a házban is több padka volt. Ezeken is erős tüzelés nyomait lehetett megállapítani. Talán a ház műhely volt. Erre azonban csak az erősen átégett és nagy számban előforduló tűzhely ad némi támpontot. Számba kell azonban azt is venni, hogy ezen a területen talált Ebenhöch 3.5 cm. vastag grafit edénytöredéket. Ezt öntőedénynek, azaz olvasztó