Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
ADATTÁR - Mithay Sándor — Bottyán Árpád: Első koroncói ásatás Bábotán
tégelynek tekintette. 1 ) Ha ez az állítása teljes bizonyossággal nem is helytálló, akkor is megemlíthető, mert került elő a Bábotán bronzlepény is. Tehát valamiféle bronzmegmunkáiásnak kellett itt lennie. 2 ) E leletek pontos helyét nem ismeri az irodalom, fontos körülmény azonban az is, hogy a ház nem volt elég nagy ahhoz, hogy lakóháznak lehessen tekinteni. Ebben a korban ugyanis sokkal nagyobb lakóházakat használtak (pl. Füzesabony). Lakóháznak lehetetlen, hogy csak ilyen kevés hulladéka legyen. Lakóház esetében egészen különálló rétegnek kellett volna idők folyamán kialakulni. Ennek azonban nem találtuk meg nyomát. Hangsúlyozzuk, hogy semmiféle más adatot nem ismerünk eddig, amely a ház műhelyvoltát komolyan megalapozná. Fontos probléma annak az eldöntése is, hogy vájjon hol állhatott a kemence. A ház falán belül bizonyára nem volt. Félköralakban azonban cölöplyukak veszik körül. így aztán, ha falat nem is szabad itt feltételeznünk, legalább tetőre kell gondolnunk. így védték az esőtől és széltől a kemencét. Nem valószínű az a feltevés, hogy talán a kemence másik házhoz tartozott. Az ellentétes oldalon három cölöplyuk arra a feltevésre ad alkalmat, hogy talán itt a ház ereszéről lehetne beszélni. Könnyen elképzelhető ezen a helyen a bejárat. (De ez a néhány cölöp lyuk másik ház oldalfala is lehet.) A bejáratnál lévő tűzhely régibb a háznál, így ez nem lenne útban a bejáratnál. Amint láttuk, a hulladékgödör sem tartozott a házhoz; ez is idősebb annál. Meg kell még említenünk a belső, ill. középső tartó cölöpöket is. Ezek bizonyára erősebbek lehettek a többinél. így tehát a ház nagyjában négyszögletes alakú. A kemence miatt azonban egyik oldala (az északkeleti) alaprajzában félköralakban kipúposodik. Bár újra ki kell emelnem azt a körülményt is, hogy valószínűen a következő ásatás jobb és kielégítőbb megvilágításban megoldja a ház problémáját. A domb magasabb részén a házhoz tartozó urnatemetőt is megtaláltuk. Ez a terület a negyedik hely, ahol kutatást végeztünk. (1. ábra D; •5. ábra). Mindenütt vastag hulladékokkal teli kultúrréteget találtunk. Még a humusz legfelső rétegében is voltak leletek. Ezt a jelenséget különben friss szántásnál mindig látni lehetett. Késő római cserepekkel együtt néhol aránylag elég vastag paticsréteg látható. Inkább foltokban fekszik a patics, és ezért hulladéknak kell tekinteni (pl. 5. ábra D). Kellett azonban itt őskori rétegnek is lennie, azaz inkább lakótelepnek. Ebből, sajnos, csak enyhe kis nyomok maradtak meg. Sok őskori cserépen kívül kisebb paticsfoltok és szórványos cölöplyukak (5. ábra E, F, 28. 31.) bizonyítottak emellett. Lejjebb azután bőven kerültek elő urnasírok. Az egyes sírok nem mindenütt rajzolódtak ki. Sok helyen voltak ugyan urnatöredékek, de mégis nem minden esetben lehetett biztosan a temetkezést megállapítani. Több helyen például néhány edény, azaz csak töredéke volt látható, bár azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezekben az esetekben a cserepek €gy részén égési nyomok voltak. Ebből az adatból égetéses temetkezésre is lehet gondolni. De nagy óvatossággal kell ilyen esetben eljárni. Jellemző 1 ) Lovas Elemér és Orbán Dezső: Koroncó történeti földrajza. Külön lenyomat. Győri Szemle. 10. 1939. szept. 15. 6. 1. 2 ) Lovas—Orbán id. m. 6. 1.
