Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.
TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt
tani, — erősen csökkenti a győri árúmegállító jog értékét. 4 ") Ehhez járul még Pozsony kereskedelmi felemelkedése. Pozsony már 1297-ben kapott árúlerakási jogot III. Endrétől, de csak azokra az árúkra, melyeket a Dunán Bécs felől Pozsonyon át továbbvittek. 50 ) Ez a jog abban nyilvánult meg, hogy a meghatározott útirányban utazó kereskedők kénytelenek voltak árúikat Pozsonyban lerakni és a pozsonyi fuvarosok és hajósok által tovább szállíttatni. A teljes árúmegállító jogot Pozsonynak is Zsigmond király adja meg 1402-ben. 51 ) A pozsonyi és soproni árúmegállító jog nagy sérelmére volt később a győri árúmegállító jognak. De ez nem tartozik már korunkra. Az Árpádok idejében az árúmegállító jog nagy kiváltsága volt Győrnek, és elősegítette a város kereskedelmének fejlődését. Mivel pedig a sok háborútól szenvedett győri polgárok szegénysége V. István előtt ismeretes volt, a fehérvári polgároktól átvett kiváltságon azt az egyetlen módosítást teszi, hogy a győriek sem vele, sem mással hadra kelni kötelesek ne legyenek. A városi polgárság honvédelmi kötelezettsége meglehetősen jelentős volt. Ez egyrészt várvédelemben jelentkezett, másrészt fegyveresek küldésében. A városi polgárság általában nem volt személyes hadi szolgáltatásokra kötelezve, de bizonyos számú fegyverest tartoztak kiállítani és küldeni. A szám városonkint változott 1 és 12 között. Vagy telek után (hat és száz között) küldtek egy-egy katonát. 52 ) Néhány privilégium azt mondja, hogy a polgároknak tehetségük és vagyonuk szerint kell harcosokat küldeniök. 53 ) Felszászt és Győrt a királyok felmentették a hadi szolgálat alól. V. István kiváltságával a város egy része a királyi városok sorába lép, vagyis földesura egyedül a király lesz. Ebben az időben még nem fejlődik ki a szabad királyi városi közjogi jogállás. Az Árpádok alatt a legnagyobb jogállású városokat királyi városoknak nevezik s ezek közül Székesfehérvár, vagy Buda jogával biró városok rendelkeztek az akkori értelemben vett legteljesebb városi jogokkal. így, mikor Győr Székesfehérvár jogát elnyerte, a legteljesebb városjogot kapta, sőt Győr polgárai még hadviselésre sem lettek kötelezve. Megszorítás csak annyi van. hogy Budával és Székesfehérvárral ellentétben Győr nem kapja meg, vagy legalább is nem gyakorolja a szabad plébános-választás jogát. A kiváltságlevél e közjogi kiváltság megszorításáról nem szól ugyan, de semmi adatunk nincs arra, hogy a város e jogot gyakorolta volna. Véleményem .szerint azért nem lehetetlen, hogy a városban levő Szent István plébánia-templom felett * 9 ) Házi i. m. I. k. 339. sz. oklevél. 80 ) Király János: Pozsony város joga a középkorban. 207. 1. 51 ) Király i. m. 208. 1. 52 ) Hóman i. m. 114—15. 11. 1. 63 ) Endlicher i. m. 489. p. — Fejér: Codex Diplomaticus Tom. IV. vol. 1. p. 329.
