Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt

éltek a győriek a kegyúri joggal.

54

) Okleveles bizonyítéka ennek azonban nincs, sőt oly követett bizonyítékunk sincs, amelyből következtetni lehet. Hogy ezt a jogot nem gyakorolták, annak az a valószínű oka, hogy Győr püspöki székhely volt és a püspök egyházi hatalmával nehezen volt összeegyeztethető, hogy a székhelyül szolgáló város külön, a királytól kapott egyházi kiváltsággal birjon. Végül megemlítjük, hogy a királyi Győr város polgáraival egyező szabadságot kaptak a püspöki és káptalani város polgárai, de ők továbbra is földesúri jurisdictio alatt maradtak. V. István privilégiumlevelét az utolsó Árpádok megerősítették, így IV. László 1285-ben, III. Endre pedig 1295-ben.

55

) IV. László 1273-ban a káptalani városi polgárokat veszi ki ismét az ispán joghatósága alól.

56

) Az Árpádok alatt Győr közjogi jogállása kiteljesedett. A város egy része elnyeri a királyi városi jogállást s az egyházi földesúri hatóság alatt álló Püspöki és Káptalan-Győr városok is a fehérvári polgárok kiváltságát kapják. Az út nyitva állott a fejlődés felé. A körülmények azonban nem kedveznek Győrnek s a város minden része csak a XVIII. században nyeri el a legteljesebb városi szabadságot. •*) Villányi szerint a Szent István plébánia a Káptalan-Győrhez tartozott. Ugyanez Bedy Vince álláspontja is. <*) Szávaynál 147-48. 11. Fejér: Codex Dipl. 1285. V. 2. 123. M

) Fejér: Cod. Dipl. 1273. V. 2. 113. Szávay teljesen téves dátumokat közöl.