Csizmadia Andor szerk.: Győri Szemle. 11. évfolyam, 1940.

ADATTÁR - Mithay Sándor — Bottyán Árpád: Első koroncói ásatás Bábotán

kult következett teljesen két égett tűzhely era mutatkDzott humusz alatt a kultúrrétegtől steril muszréteg homoktól és így a lakóház alatt cserepek (3/1939. ház majdnem bői került elő (4. ábra 7—9.). (jelzésük: 3/1939. is néhány cserép Innen egy kisebb cserepezése igen patkafelszín alatt 17 cm. vastagon összerombolt A fentebb nyomaival feltételezni lehet, nagyobb kő- és ábra). Padlózatának gát azonban meg ugyanis 40 cm. a ház padlózatánajk A ház délkeleti kozó, nem a házr helyen, magában réteg mellett, zás lehetett) több tesen szétnyomta (4. ábra 13.; 3/193p 12.), kis felm mennyi nagyjába edénycsoporttal és a 3/1939. 13 de mivel ez a durva tál is volt (3/1939. 18—19.; 17.), és egy fontosabb lelet. Sok volt a szórv pek között van a ban nem mindenütt paticsf oltókat teljes tárgyak így a házzal egyáltalá^ mazik a házat talán lagasodó házon határozottsággal szórványos úrréteg meglehetős vastagságot ér el. Ettől a legfelső 5—10 cm.-es homokkal elválasztott újabb vékony huAz alsó humuszréteg világos színt kapott a sárgás élesen elvált színben a felső feketés humusztól. Innen, tapasztalt első legalsó rétegben is kerütek napfényre ). A felső humuszrétegben is meg lehetett egy régibb elmosódott nyomait különböztetni. Ebből a rétegtűzhely. Az első 87 cm. mélyen volt a felszín alatt A^yagsározása néhány cm. vastag. Alatta cserépréteg volt 8.). A tűzhely alatt a homok is erősen átégett. Ebben csont volt, de ezek a tűzhelynél idősebbek (3/1939. 7.). kőfúró is előkerült. A második tűzhely (4. ábra 10.) aláerősen tartott. Ez kb. egy ujjnyira volt a repedezett A tűzhely 56 cm. mélyen feküdt. Az alatta levő homok át. (Leleteinek száma: 3/1939. 10.) (I. t. 1.) Volt egy is (4. ábra A), majd egészen kicsi is (4. ábra B). lített vastag kultúrrétegben maga a ház feküdt. Paticsmeg először. Majd padlóján, amelyet azonban csak edények kerültek elő (I. t. 2., 4. ábra: 12—15.). Szélén jgyagtárgyak. Alaprajzát a cölöplyukak adták meg (4. még nyomait sem lehetett felfedezni. Ennek magassátudtuk állapítani. Az összedűlt házfalak paticsrétege mjélyen feküdt és általában 10 cm. vastag volt. így tehát nívója kb. 50 cm. mélységben lehetett a felszín alatt, salrkánál turbánosszélű tál volt, egy 70 cm. mélyen mutatoz tartozó tűzhely felett (4. ábra 11., 3/1939. 11.). Egy a házban, paticsdarabok felett, és ugyanezen paticsvalamiféle lesározáson (patka vagy talán padlólesároedény állott (4. ábra 12—15. I. t. 2.). A föld termeszeezeket (4. ábra 12—15.). Behúzott peremű tál töredéke 13.), (III. t. 4.) egyenes peremű tál (4. ábra 12.; 3/1939. fülű csésze (4. ábra 14.; 3/1939. 14.) került elő; vala40 cm. mélyen volt. A házon kívül volt, de az előbbi öjsszetartozik két durva fazék is (4. ábra 15.; 3/1939. 15sz. egy darabja). Utóbbiak szintén patics felett voltak,. kívül van, bizonyára kifelé dűlt a fal. A házon belül (3/1939. 16.; 4. ábra 16.). A ház szélén két örlőkődarab ábra 18—19.), egy négyszögletesre csiszolt kő (3/1939. (3/1939. 19.; 4. ábra 19.) volt a számba vehető Utólag került elő egy bepödrött végű bronztű (3/1939. 20.). átiyos cserép a ház egész területén. Ezek között a csere|iáz korából való is, de van annál idősebb is. Sajnos azonlehetett a paticsréteget megtalálni; inkább csak egyes felfedezni. így az itt talált leletek sem tartoznak a házhoz. Mindezek a felsorolt cserepek és más leletnek számítanak. Tehát a leletek kapcsolata an nem mondható biztosnak. Sok szórványos lelet szárpaticsrétegből is. Ebből a rétegből cserepeken kívül tűzku ;yatöredék sikerült fedő